Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Katona Mór: Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira [234., 1904]

о

nos érvényű szabályokat letárgyalni és azután áttérni a különösekre. De kérdem, miért nem követhetné a törvény is ezt a sorrendet, melyet úgy a tudomány kiépített, mint a modern törvénykönyvek is követnek? Hátrányos az ily nem észszerű elrendezés didacticai szempontból is, mert nehezíti a törvény tanulását. Felfordított világnak tűnik az fel, ha dolog jogszerzésről szól a törvény, holott a szerződés általános kellékei még ezután következnek.

A Tervezet nagyon az oszt. p. tk. elavult rendjét követi, de ezt se következetesen, mert míg ez a családjogból a házastársak vagyoni kérdéseit kicsatolja és a kötelmi jogba helyezi át, addig a mi Tervezetünk ezt is a családjogban hagyja meg, holott még se a dologról se a szerződésről nem tudunk semmit.

Szinte csodálkozni kénytelen az ember, hogy miként tudott annyi okos és tudományos férfiú ily okszerűség nélküli anyagelrendezést acceptálni, mert azt csak be kell látni, hogy a törvényhozáshoz is illőbb és méltóbb az, ha logikai módon csoportosít, semmint ha átgondolás nélkül jár el. Ha van jó biztos csapás, mely mindenféle igényeket képes kielégíteni, úgy nem látszik okos dolognak, ettől igen fontos ok nélkül eltérni. Ilyen ok pedig tudtommal nincs.

Az okszerű és logicus rendjét az anyag csoportosításnak abban találnám, hogy a mostani első részbe, mely a személyekről szól, még beosztanám III. czímül a dolgokról szóló tant, illetve a 3-ik rész első czímét egyszerűen ide áthelyezném. A Tervezet második részét okvetlenül a kötelmi jognak kell elfoglalni, mert ennek elején vannak az általános tudni valók a jogügyletekről. Ezután mint 3-ik rész következzék a dologjogok, hisz ezek nagyobb része úgyis szerződésből veszi keletkezését, csak igen kis töredék vezethető eredeti szerzésmódokra vissza. 4-ik részül álljon a családjog, és utána az örökjog, melynek gyökérszálai úgyis a családjogból táplálkoznak.

II. További szembeötlő hiány a Tervezetben az, hogy a teljes koron kívül egyéb korfokozatot nem állít fel. Ez alig történt szándékosan, hanem inkább arra vezethető vissza, hogy a szerkesztők egymásra hagyatkoztak, mert beállítható ez úgy a Tervezet I. rész első czímébe, mint а IV. rész első czím I. fejezetébe, a hol a szerződő képesség előfeltételeiről van szó.

243