Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]

47 9. 8. Az öröklési szerződés megkötése. A T. 1939. §.-a szerint az ö. sz. érvényes megkötéséhez, szükséges, hogy a) az örökhagyó korlátlanul szerződőképes legyen és az ö. sz.-t személyesen kösse meg b) az ö. sz. «a közvégrendelet alakiságával» köttessék meg. Ezen szabályozás mai jogunktól (Az 1876 :XVI. t.-cz. 33. §-a alapján csak végrendelkezési képesség és írásbeli végren­deleti forma szükséges, az 1877 : XX. t.-cz. 20. és 113. §§.-nak ut. bek. pedig nem zárják ki feltétlenül egy kiskorú mint örökhagyó által kötött ö. sz. gyámhatósági jóváhagyhatását) és az osztrák jogtól (Optk. 1249. 1250.) eltérőleg követi az újabb törvényhozások egyező álláspontját (Mommsen 192—195. Hesseni jav. 436. Orökl. korm. jav. 356—357. Német ptk. 2275—2277. utóbbi enyhítésekkel úgy képesség mint alak te­kintetében bázastársak vagy jegyesekre nézve. Svájczi terv. 493. és 535.) A házastársak vagy jegyesekre való korlátozás mellett különösen (egyébként az 1886: VII. t.-cz. 22. §. folytán mai jogunkkal is egyezőleg) de az ö. sz. korlátlan megengedése mellett is, ezen szabályozás megfelel a visszavonhatlanság folytán úgy képesség mint alak tekintetében joggal megkívánt fokozottabb garantiáknak. Közelebbről azonban az 1939. §.-ra nézve következő megjegyzéseink vannak. Ezen §. egyszerűen «a közvégrendelet alakiságát» kívánja meg. A közvégrendelet alkotását szabályozó 1820. és 1821. §. valamint egyáltalán a végrendelet alkotásáról szóló §§. pedig, természetszerűleg csupán az örökhagyó egyoldalú akarat kije­lentésének kellékeit állapítják meg s így közelebbi útmuta­tást az ö. sz. alkotására nézve, a hol az örökhagyó rendelke­zéséhez hozzájáruló elfogadói akaratkijelentésről is van szó, több tekintetben nem adnak. Abból, hogy a T. 1939. §-a az egész ö. sz.-re nézve a közvégrendelet alakiságait kívánja meg, következik ugyan, hogy a részesített akaratkijelentésére is ugyanazon alaki kellékek szükségesek. Egy közvégrendeletnek magán okiratban való elfogadásával tehát ö. sz. nem alkot­ható. De a T. 1939. §-a épen nem zárja ki, hogy egy az 1820. 179

Next

/
Thumbnails
Contents