Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
38 vagy 1821. §-ok szerint alkotott közvégrendelet, melyben örökhagyó azon akaratát is kifejezte, hogy az a részesített elfogadása folytán ö. sz. hatályával bírjon, egy a részesített által az 1820. vagy 1821. §-oknak megfelelőleg külön kiállított okirattal is elfogadható legyen és a kettő együttvéve öröklési szerződést képezzen. Ép úgy, mint a hogy így minden szerződés, sőt nevezetesen az örökségről való lemondás is érvényesen köthető. E szerint tehát köthető ö. sz. távollévők között is és egy a részesítettel közölt közvégrendelet, a T. 933. és következő §§-ai szerint elbírálandó kötelező ajánlat jellegét is öltbeti, a mi pedig az ö. sz.-nek végintézkedési jellegével és a T. 1950. §-ában kimondott elvvel határozottan ellenkezik s így a felek együttes jelenlétének kifejezett előírásával (így német ptk. 2276. I. Svájczi jav. 535. II.) kizárandó lészen. Ha az együttes jelenlét nem volna szükséges s így a részesített az elfogadást az 1820. és 1821. §§. szerint külön is kijelenthetné, kérdés lehet az is, szükséges-e itt is tanuk alkalmazása s ha igen, mi értelme van ennek? 2. Általában kérdés lehet, hogy, miután a «közvégrendelet alakisága» követeltetik meg az egész ö. sz.-re nézve s a közvégrendelet alakiságait nemcsak az 1820. és 1821. §§. hanem ép úgy az 1828. és 1828. §§. is szabályozzák: alkal- mazandók-e utóbbiak is a részesített akaratkijelentésére ? Vagyis közelebbről, az élete 18-ik évét be nem töltött vagy olvasni nem tudó részesítettel nem köthető-e ö. sz. az 1821. §. szerint is? Vagy, a részesítettel rokonsági vagy sógorsági viszonyban levő közjegyző vagy tanú közreműködése folytán az egész ö. sz. érvénytelen-e az 1828. §. szerint vagy csak a részesítés semmis az 1829. §. szerint? Miután a T. 1939. §-a csak a «közvégrendelet alakiságát» követeli meg, nincs alap a különböztetésre, annyival is kevésbbé, mert ép úgy mint az 1828. §. az «örökhagyóról», az 1823. §. pedig a végrendelet «alkotásáról» szól, az 1820. és 1821. §§. is mindig az «örökhagyóról» szólnak. Ha tehát az 1939. §. folytán a részesített is, akaratát kell, hogy az 1820. és 1821. §§.-nak megfelelően jelentse ki, arra az 1823. és 1828. §§. is alkalmazandók. Nyilvánvaló pedig, hogy ennek értelme 180
