Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
31 szülő kénytelen volna életjáradék kikötése mellett vagyonát még életében átadni, holott ma öröklési szerződéssel is kellően biztosítva illető gyermekét, az eltartja s nem idéztetnek fel az ilyen élők közötti vagyonátadásokból eredő viszályok. A testvérek közötti előzetes osztályegyezségek, melyeket a T. helyesen továbbra is megenged (1951. §.) nem fognak ezélra vezetni s lehetővé tenni, hogy az egyik testvér a másikat kielégítse, ha ki van zárva, hogy a kifizető testvér biztosítsa magának a szülői vagyonnak reá való szállását, a mit ma megtehet, ha a szülő is hozzájárul az osztályegyezséghez, mi által egyúttal öröklési szerződés köttetik. Ellenben a csak kötelmi hatású osztályegyezséggel a kifizető testvér nincs biztosítva sem a kielégítettél, sem például hitelezőivel szemben. A lemondás, melyet a T. megenged, szintén nem biztosítja őt, hogy a szülői vagyon tényleg ő reá fog hárulni. Teljes biztonságot csupán az ö. sz. nyújthat. Annak pedig, hogy a kisgazdaság körében lehető legyen, hogy az egyik fiú szülőjével kötött szerződéssel a szülői kisbirtoknak kizárólagos öröklését magának biztosítsa, a többi testvéreknek kifizetendő összegek pedig meghatároztassanak, esetleg a birtokot átvevő fiú így, a köteles rész érintetlen hagyásával, előnyben is részesíltessék, közgazdasági előnyei vannak és ha a kisbirtok elaprózásának és eladósodásának veszélye nem is vezet az ú. n. törzsöröklési rendszernek (Anerbenrecht) a törvényes öröklés terén való meghonosítására és az ú. n. törzsörökösnek törvényes kijelölésére : úgy semmi esetre sem szüntetendő meg egy, az életben meghonosult intézmény, mely lehetővé teszi ezen törzsöröklésnek és a törzsörökös személyének a családban előre való megmásithatlan meghatározását s így ugyanazon előnyökkel jár, mint a törvényes törzsöröklési rend, (a többi gyermekek u. i. tudva, hogy megmásíthatlanul ki vannak zárva a szülői birtokból, más foglalkozás után néznek már kora ifjúságukban) a nélkül, hogy a szülő akarata ellen is érvényesülő ezen öröklési rend merevségét és igazságtalanságát osztaná s az általános elvektől való eltérést jelentene. Hogy az ö. sz. nálunk egyfelől ezen czélokat szolgálja tényleg s ezen alkalmazásában valóságos szükségletet is képez, másfelől visszaélés vele alig történik: legjobban bizonyítja, hogy a közjegyzői kimu173
