Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
32 tatások szerint a vidéken aránytalanul gyakoribb az ö. sz., mint a fővárosban. Nélkülözhetlennek mutatkozik az ö. sz. az örökbefogadás intézményének szempontjából is. Ha a Т.-nek utóbbira vonatkozó intézkedéseivel el lesz érve az, hogy az örökbefogadás terén ma űzött visszaélések megszűnnek s annak iparszerű űzése házasságkötési, válási, honosítási s egyéb czélokra meg lesz akadályozva: akkor az örökbefogadás önmagától ismét azzá lesz, a mi nálunk tulajdonképen mindig volt, t. i. örökös kijelölése. Ezen szempontból nem is igen helyeselhetjük a T. 241. §-nak rendelkezését, mely szerint az örökbefogadási szerződésben ki lehet kötni, hogy az örökbefogadottnak ne legyen az örökbefogdó után törvényes örökösödési joga. A mit például az igazságügyministeriumi gyakorlat ma nem enged meg. De hogy azután viszont ne lehessen biztosítani az örökbefogadottnak egy, a törvényes örökösödési jognál kedvezőbb öröklési jogosultságot, sőt még azt se lehessen kikötni, hogy az örökbefogadó legalább nem csorbíthatja az örökbefogadottnak törvényes örökösödési jogát, és pedig nemcsak az örökbefogadási szerződésben ne lehessen, a mint a T. a német ptk.-el egyezően rendeli, de az ö. sz. tilalmánál fogva általában sem: annak semmi értelme nincs, mikor az egész intézménynél az örökbefogadott érdekének védelme áll előtérben. Pedig a T. szerint erre csak egy mód van, ha t. i. az örökbefogadó házasságot köt az örökbefogadott szülőjével! De nemcsak a leszármazóknak, hanem más az örökhagyóhoz közelálló rokonoknak szerződéses részesítése is gyakran joggal igényel törvényes védelmet. A szülők által leányuknak való hozomány rendeléssel kapcsolatban, mondhatjuk, typikus annak kikötése, hogy a nőnek leszármazó nélkül férje előtt való elhalálozása esetében a hozomány a nő legközelebbi vérrokonaira visszaszálljon. (Dos recepticia.) Mai jogállapotunk mellett a nő ezen rendelkezést később végrendelettel sem változtathatja meg a férj javára. (L. Curia 2074/1891.) A T. szerint azonban igen s hogy a férjnek lesz gondja és módja a hozományt adott szülők háta mögött, nejét ily végrendelkezésre bírni, igen közel fekszik. Hogy pedig ily módon a szülők a tőlük származó vagyonnak reájuk vagy többi gyermekeikre Í74
