Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]

23 követelmény saját rendelkezése tekintetében saját akarat­körébe esik, azt tehát a másik rendelkezésétől is, feltehető, hogy kikötötte. De nem indokolt a feltételezettség vélelmét kiterjeszteni a másik fél akaratán kívül eső, utólagos okok folytán beállott hatálytalanságra is, mert nem felel meg a fe­lek rendszerinti akaratának. A mi nem zárja ki a megtáma­dás vagy, kifejezett feltételül való kikötés esetében, a ha­tálytalanság lehetőségét az általános szabályok szerint, ha bizonyíttatik, nemcsak az, hogy nem tette volna meg rendel­kezését a másiké nélkül, hanem az is, hogy nem tette volna, ha tudta volna, hogy az utólag hatálytalanná válik. Megfontolandó az is, hogy az eredeti érvénytelenség rit­kaság és többnyire (alaki kellékek hiánya!) együtt jár a má­sik fél rendelkezésének érvénytelenségével úgy is; a vissza­vonás pedig, gondoskodva van, hogy a másik fél tudomására jusson. Ellenben az utólagos hatálytalanság gyakori és mégis, a nélkül, hogy a másik fél tudomására jutna, okozza rendel­kezésének hatálytalanságát, tehát esetleg a nélkül, hogy mód­jában volna pótlásról gondoskodni. Ily módon a másik fél ki is játszhatja az 1935. §. 2. bek.-nek intézkedését, midőn vég- rendeleti visszavonás helyett az illetőt lemondatja (T. 1800. §.) s ezáltal a correspectiv rendelkezést hatálytalanítja, az illető tudta nélkül. Különben az, hogy az utólagos hatálytalanság a corres­pectiv rendelkezés hatálytalanságát okozza, bizonyos esetben keresztül sem vihető, más esetekben pedig ellenmondásra ve­zet. Például ha A. örökösnek nevezi B.-t és B. viszont A.-t, ha már most A. előbb elhal, B. rendelkezése A. kiesése foly­tán hatálytalanná lett, tehát kell, hogy maga után vonja A. rendelkezésének hatálytalanságát is, vagyis B. nem örökölhet A. után, pedig épen az az eset állott be, melyre A. B.-t örö­kösnek nevezte! Vagy ha A. örökösnek nevezi B.-t és B. viszont A.-t, mindketten pedig a túlélő halála esetére A.-nak rokonát C.-t, ha már most A. elhalván C. súlyos sértés követ el B. ellen, ez visszavonhatja C. részesítését, de az 1935. §. szerint ha­tályban marad A.-nak rendelkezése; ellenben ha C. érdemet- lenné válik B.-vel szemben, a mi a súlyos sértésnek megfelelő 165

Next

/
Thumbnails
Contents