Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
23 követelmény saját rendelkezése tekintetében saját akaratkörébe esik, azt tehát a másik rendelkezésétől is, feltehető, hogy kikötötte. De nem indokolt a feltételezettség vélelmét kiterjeszteni a másik fél akaratán kívül eső, utólagos okok folytán beállott hatálytalanságra is, mert nem felel meg a felek rendszerinti akaratának. A mi nem zárja ki a megtámadás vagy, kifejezett feltételül való kikötés esetében, a hatálytalanság lehetőségét az általános szabályok szerint, ha bizonyíttatik, nemcsak az, hogy nem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül, hanem az is, hogy nem tette volna, ha tudta volna, hogy az utólag hatálytalanná válik. Megfontolandó az is, hogy az eredeti érvénytelenség ritkaság és többnyire (alaki kellékek hiánya!) együtt jár a másik fél rendelkezésének érvénytelenségével úgy is; a visszavonás pedig, gondoskodva van, hogy a másik fél tudomására jusson. Ellenben az utólagos hatálytalanság gyakori és mégis, a nélkül, hogy a másik fél tudomására jutna, okozza rendelkezésének hatálytalanságát, tehát esetleg a nélkül, hogy módjában volna pótlásról gondoskodni. Ily módon a másik fél ki is játszhatja az 1935. §. 2. bek.-nek intézkedését, midőn vég- rendeleti visszavonás helyett az illetőt lemondatja (T. 1800. §.) s ezáltal a correspectiv rendelkezést hatálytalanítja, az illető tudta nélkül. Különben az, hogy az utólagos hatálytalanság a correspectiv rendelkezés hatálytalanságát okozza, bizonyos esetben keresztül sem vihető, más esetekben pedig ellenmondásra vezet. Például ha A. örökösnek nevezi B.-t és B. viszont A.-t, ha már most A. előbb elhal, B. rendelkezése A. kiesése folytán hatálytalanná lett, tehát kell, hogy maga után vonja A. rendelkezésének hatálytalanságát is, vagyis B. nem örökölhet A. után, pedig épen az az eset állott be, melyre A. B.-t örökösnek nevezte! Vagy ha A. örökösnek nevezi B.-t és B. viszont A.-t, mindketten pedig a túlélő halála esetére A.-nak rokonát C.-t, ha már most A. elhalván C. súlyos sértés követ el B. ellen, ez visszavonhatja C. részesítését, de az 1935. §. szerint hatályban marad A.-nak rendelkezése; ellenben ha C. érdemet- lenné válik B.-vel szemben, a mi a súlyos sértésnek megfelelő 165
