Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
16 De, a mint már előbb hangoztattam, én ilyen általános rosszhiszeműséget nem tételezek fel, és azért hangsúlyozom, hogy kár volna a sporadice előfordulható egyes csalárdságok meggátlása végett a jóhiszemű üzletátruházásokat a felelősségnek ezen drákói kiterjesztésével a jövőben lehetetlenné tenni és ez által a kereskedelemnek nálunk úgy is már ijesztő mérvben pangó forgalmát még jobban megbénítani. Ha igaz volna is az, a mit el nem ismerhetek, hogy nálunk egész üzletek csak ritkán képezik forgalom tárgyát, a mely állítás különben épen azt bizonyítja, hogy épen azért, mert ezek az üzletátruházások gyérek, nincs is szükség a kivételes törvényhozási intézkedésre, de mondom, ha igaz volna is az, akkor ebből nem-e az következik, hogy tehát ne akadályozzuk meg egészen ezeket az üzletátruházásokat? Mert minden helyes közgazdasági elmélet szerint nem. áll az, hogy az nem kívánatos, hogy az adósságokkal túlterhelt üzletek átruházása megkönnyíttessék. A kereskedelmi üzlet ugyanis épen különleges gazdasági rendeltetésénél és forgalmi szerepénél fogva, mint szerves vagyoni egység, különösen a mi kezdetleges viszonyainkban és a mai nehéz gazdasági helyzetben, egy olyan szükséges vagyontárgyat képvisel, melyet csak azért, mert esetleg adósságokkal túl van terhelve, ép oly kevéssé szabad a forgalomból kizárni és ez által az elértéktelenedés és ennek folytán a megsemmisülés veszélyének kitenni, mint bármilyen más vagyontárgyat; mert az, mint közgazdasági tényező, a nemzeti vagyonnak egy alkatrésze, melynek megsemmisülésével magának a nemzeti vagyonnak állaga csökken. Mert épen a mi fejletlen kereskedelmi viszonyaink mellett közgazdaságilag nem csak az a kívánatos, hogy a jó üzletek apáról fiúra szánjanak át s nemzedékről-nemzedékre tovább fejlesztve a családban maradjanak, hanem minden hetyes közgazdasági elmélet szerint akár azért, mert az üzlettulajdonos kellő szakismeret hiányában, vagy kellő tőke-erő felett nem rendelkezvén, az üzlet folytatására nem alkalmas, akár azért, mert az üzlet gazdaságilag gyönge, rossz kezekben lévén, adósságokkal túl- terheltetett, az is kívánatos, hogy az a vagyontárgy gazdát cseréljen és más, jobb kezekbe jusson, hogy az új tulajdonos egyéni és vagyoni viszonyainak megfelelőbb volta folytán, lö
