Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
1. §. Bevezetés. Az újabb törvényekkel és törvényjavaslatokkal egyezően a magyar ptk. tervezete is elismeri és szabályozza a jogéletben kifejlődött azon szerződéseket, melyek alapján öröklés nyílik meg, vagy öröklésnek, mely különben megnyílna, megnyílása záratik ki. Értjük az öröklési szerződést és az öröklésről való lemondást. Minthogy pedig az öröklési szerződés alapján öröklési jogok, noha még élő hagyatékára nézve, tehát át nem örökíthető váromány alakjában, de mégis a jogosított hozzájárulása nélkül többé nem csorbíthatóan, tehát tulajdonképen a római jogi «viventis hereditas non datur» áttörésével valóságos jogokként keletkeznek; a lemondás alapján pedig öröklési jogok, nem a törvény vagy az örökhagyó egyoldalú rendelkezése, hanem a jogosított ténye folytán megszűnnek: ennélfogva ezen szerződéseket jogalapító-, változtató- és megszüntető hatályuknál fogva joggal lehet a technikai értelemben vett szerződések közé sorozni, örökjogi hatályuknál fogva pedig a dologi. kötelmi és családjogi szerződések mellett örökjogi szerződéseknek nevezni. Az öröklési szerződésnek és az öröklésről való lemondásnak ezen közös fogalom alá vonásával nem akarjuk azt mondani, hogy az öröklésről való lemondás az öröklési szerződésnek fordítottja és viszont. Mert tény, hogy az öröklési szerződés ép oly öröklés-megnyilási alap, mint a törvény és a végrendelet és tény, hogy lemondani ép úgy lehet az öröklési szerződés, mint a törvény vagy végrendelet alapján megnyílandó öröklésről. De másfelől úgy az öröklési szerződés, mint a lemondásnál a leendő örökös ténye hat ki az öröklés megnyílására, jogosult tehát a kettőnek közös szem- - pontból való tárgyalása. US 1*
