Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
45 talaj javítási munkálatokra, csatornaépítésekre stb. használják fel és csodálatosképen épen Krohne, a czella-rendszer legbuzgóbb hive az, ki most a fegyenczeket a fegyintézettől mértföldekre eltávolítja.1 A mi ezen munkarendszernek a katonai börtönrendszerben való meghonosítása kérdését illeti, az ellen általában ugyanazt lehet felhozni, a mivel Liszt a Krohne-féle rendszer és különösen a bérrendszer ellen érvel.1 2 «Was wollen wir mit der Strafe diesen einzelnen Gefangenen gegenüber ?» így veti fel a kérdést praktikus szempontból. Ha a czél a javítás, úgy az elitéit nem szolgálhat gazdasági érdekek elérésének eszközéül, mert ezen érdekek elérésének módszere nem alkalmas a tettes megjavítására. És elvégre is, ha fontos gazdasági érdekek úgy kívánnák, hogy kényszermunkát fektessünk be bizonyos szükséges és hasznos vállalatokba, akkor elénk tolulhat azon kérdés, hogy miért épen a rabkatonát, miért ne magát az álló hadsereget? Ezen óriási embertömegben szunnyadó munkaerőt produktiv irányban hatóvá tenni talán szintén gazdaságos gondolat lenne? És nem azt felelné-e mindenki, hogy az állam nem alacsonyít- hatja le az ő katonáit igába fogott rabszolgákká ? Nos ez a feleletem a rabkatonára nézve is. Mi a bűnöst csak rabbá akarjuk tenni és nem rabszolgává. A rabszolga munkájánál maga a munka az érdek, mely hasznot hajt; a rabmunkánál a rab javulása az érdek és a munka ennek csupán eszköze! A mi már most a honvéd-foglyok foglalkoztatásának mikéntjét illeti, azt a szabályzat 37. §-a következőképen határozza meg: «Az elsőfokú vagy súlyos börtönre, valamint a szigorú fogságra ítélt fegyenczek, úgy közös, valamint magánfogságban tartásuk alatt is, a nekik feladott munka elvégzésére kötelesek és arra szorítandók. Az elsőfokú fogságra, valamint elbocsátás vagy lefokozás nélkül szigorú foglár-fogságra ítélteknek, úgyszintén a vizsgálati foglyoknak is meg van ugyan engedve, hogy fogdahelyisé1 Franz V. Liszt : id. mü. 12. 1. 2 Franz у. Liszt: id. mű. 15. 1. 109
