Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
királyokat nevezi praevio modo declaratos haeredes et succes- sores-eküek, Polner szerint pedig a 7. §-ban említett legitimos Successores Austriae Archiduces, — pedig ezek a praevio modo deciaráit successores — az összes főlierczegeket és főher- ezegnőket jelenti. Vagyis a jus succedendi a tényleges utódlás jogát jelenti, s az a különböztetés, a mit Polner tesz a jus succedendi és a corona gubernanda és regenda közt, meg sem állhat. Végül, e kérdést illetőleg, csak egy ellentmondásra akarok utalni, melybe Polner maga is kerül az általa elfogadott fordítás és adott értelmezés tekintetében. A szöveget úgy fordítja, hogy a jus succedendi ép úgy vonatkozik a «Hungáriáé Begnum»-ra, mint a (i Coronam»-ra és mégis úgy sommázza az általa adott értelmezést (22. 1.), hogy átviszik először az utódlási jogot, mint várományt, másodszor a koronát uralkodás és kormányzás végett; pedig szerinte a transferuntnak csak egy tárgya van : a jus succedendi. Ugyané kérdéssel Schiller is foglalkozik a Jogtudományi Közlönyben * megjelent czikksorozatában. Es a legitimos successores Austriae Archiducesnek általam adott magyarázata, ellen még a következőket hozza föl: Először nyelvérzékénél fogva nem tartja elfogadhatónak; a legitimus jelző az általam föltett értelemben színtelen, pleo- nastikus s nem volna elszakítható a tárgytól, mint itt történik a «romano catholicos» által. Hogy a legitimus successor- féle összetétel számtalanszor használt, annak úgy hiszem az általam közlött szemelvények is elég bizonyságát adták; hogy pedig elszakítható, utalok az 1715: 73. t.-czikkre, a hol jogot adnak Wallner Vinczének, ejusdemque legitimis in officio Generalis Vicarii et simul dictae Praepositurae successoribus. Második ellenvetése: Miért utal az öröklési sorrendre a magyar törvény, ha az osztrák uralkodó főherczeg minősítő kellék. Hisz abban benne van, hogy az a sorrend szerint következő. Először is azért, mert a magyar törvény önállóan állapítja meg a maga öröklési rendjét: magáévá teszi az osztrák * 1902. évi folyam 48., 49., 50. és 52. szám. 29 93
