Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
26 azt, a mit a Hungáriáé Begnuimnal már kifejezett. Két, gram- matikailag egyformán helytálló értelmezés közt azt kell elfogadni, mely logikusabb s értelmileg inkább megállhat. Ám de nyelvtanilag is és a szófüzés szempontjából valószínűbb a Deák fordításának a helyessége, bármilyen összevisszahányt és példátlanul zavaros is legyen e szakaszok szerkezete. Ha t. i. a transferunt tárgya csak a jus hsereditarium s ennek helyhatározói az in regnum és az in Coronam és az in Partes, Provincias et Kegna, akkor még sem lehet föltenni, hogy a két §-sal utánok következő és csakis a jus hasreditariumra vonatkozó transferunt mellé tétessenek az ezen állítmány tárgya helyhatározói egyikének a czélhatározói. (E kitétel bonyolódott- sága, mely azonban teljesen hű meghatározás, legélénkebben illusztrálja a törvényszöveg képtelen szerkezetét). Még az sokkal inkább igazolható, hogy a regendam és gubernandam a transferunt mellett állnak, ha enuek a transferunt igének önálló, külön tárgya a coronam is, a melynek czélhatározói a regendam és gubernandam. Ám, ha a fordítás jó volna is, a Polner által hozzáfűzött értelmezés nem az. Teljes félreismerése volna a jus hseredi- tarium succedendinek, ha azt pusztán virtuális jognak, váro- mánynak minősítenők s ettől az uralkodást megkülönböztet- nők. A successio utódlást jelent, vagyis valaki után való uralkodást. A ki utód, az uralkodik is. A törvény a jus hsereditarium succedendivel nem várományt akar megállapítani, hanem jogot az uralkodásra. A törvényben az utódlás, tehát az, hogy adott esetben, trónüresedés esetén ki legyen király, van szabályozva. Ez az elsődleges és csak ennek reflexe a váromány. Polner constructiója az osztrák ház régi, osztatlan közös birtoklási szervezetére emlékeztet., mikor a birtok s vele az uralom a család összes tagjaié s egy közülök kezeli azt. Oly kifejezéseknek, melyeket törvényeink is használnak, hogy magukat az ausztriai háznak vetik alá, az utódlás jogát a nőágra is átviszik, nem szabad ily construktiv hatályt tulajdonítani. Kényelmes, összefoglaló, szinte képletes kifejezései azon jogi rendezésnek, mely a trónrakerülőben ezen családból való származást is megkívánja egyik kellék gyanánt. A várománynak magánjogi s ott sem éles fogalmát egyszerűen közjogi térre i.O
