Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
37 átvinni nem ajánlatos, de itt nem is indokolt. A váromány- ban jogi tartalom azon alanyi jogokból, melyekre nézve fennáll, nincsen. Bizonyos, akár jogügyleti, akár objectiv jogi szabályozás folytán az emberek viszonylag szükebb körét illethető alanyi jognak megszerezhetésére irányuló tudat az, tehát jogi jellegű tények által indokolt, de magában véve nem jogi jellegű alanyi érzés, tudattartalom az, a mit jelent. Jogi oldala csak annyiban lehet — ha megadatik neki -- hogy jog által védett érdeke lehet neki azon objectiv jog vagy jogügylet rendelkezéseinek fentartása. De ez nem várományosi minőségéből folyó jogosítvány, nem a váromány jogi tartalma, hanem külön jogi szabályozás eredménye lehet, melyre indokúl szolgálhat a várományosi állapot és érdek értékelése. Ott a hol konkrét alanyi jog megszerzése és átszállása a személyek egy viszonylag szűkebb körére úgy van szabályozva, hogy abban egyéni tetszés, önkényes elhatározás jellegével biró kellék — a konkrét esetben való el vagy el nem fogadóstól eltekintve — nem foglaltatik, szólunk várományról mindazokra nézve, kik a szabályozás által a kérdéses alanyi jog megszerzésére megállapított kellékeket megszerezhetik s ezek a személyek lesznek a várományosok; tehát mint látjuk azok, kik képességgel bírnak bizonyos minőségek megszerzésére, melyek együttes megléte esetén bizonyos alanyi jog fog létrejönni. Ebből látszik, hogy az elsődleges a konkrét alanyi jog megszerzésének szabályozása itt, az uralkodás, a királyi állás megszerzése s abból reflektálódik egy minőség, a várományosi minőség azokra, kik ezen szabályozás szerint képességgel bírnak a jog létesülésére megkivántató kellékek megszerzésére. A hitbizományi szabályozásoknál, már most, a hol leggyakorlatibb ez állapot, minőség, külön adatnak az ily minőséggel biró egyéneknek a jogi eszközök azon jogi szabályozás vagy jogügylet és tárgya épségének megvédésére. Mert az objectiv jog, a törvény vagy a rendelet okot talált ily jogi eszközök megadására. De ezt egyszerű analógiával átvinni a trónöröklés kérdésére nem lehet. S így ott a várományosi minőség, ha már a zavart könnyen előidéző terminust meg is akarjuk tartani, csak a fentemlített minőséggel bírást jelenti, anélkül, hogy ez a védelemre vonatkozó joga — ide irányuló jogi szabály híján — meg volna. 91
