Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
8 útján sem, mert jelenleg biztosítás esetén sem térül meg az, a mit a kártérítés miatt ki kell fizetnie.1 A Curia különben mellőzte a vétlen felelősség kimondását, lehetőleg kitért az elvi kérdés elől, de gyakorlatának végeredménye ugyanaz. Vájjon a bíróságnak csakugyan feladata-e a munkásvédelem ilyetén megvalósítása, az már más kérdés. Ma egy éve megjelent dolgozatomban1 2 több, mint 30 eset fejtegetésével igyekeztem judikaturánk eredményeit leszűrni és azokat a conclusiókat, melyekre akkor jutottam, az újabb határozatok sem czáfolták meg. Sőt némely esetben a Curia még egy lépéssel előbbre ment a már megkezdett úton. Az 1902—1903 év gyakorlatából legyen szabad néhány fontosabb esetet kiemelnem. Már-már typikussá váltak a tüzes vas kovácsolásánál előfordult balesetek, melyeknél a munkás védőszemüveg használatát elmulasztotta. Mint már előbbi (1082/1901, 1467/1901, 3763/1902. sz*) esetekben, úgy az újabb határozatokban (899/1902, 1721/1903. p., 1903 ápr. 15-én) is a Curia a munkaadó vétkességét construálja, mert a szenvedők tényleges alkalmazását közegei nem ellenőrizték A Curia 789/1903. sz. határozatában (1. Jogállam V. füzet 114. sz.) már tisztán a causalis nexusra alapítja marasztalását. Sőt újabban 400 sz. h. 1903 február 13-án a Curia (1. Jogállam IV. füzet 86) nem elégszik meg az életfogytig való járadékkal, hanem az 1874: XVIII. tcz. 4. §-át a joghasonlatosságnál fogva az ipari üzemre is alkalmazza és «tekintettel 1 A szokásos collectiv munkás-balesetbiztosítási föltételek értelmében a maximális kártérítés (halál vagy nagyobbfokú rokkantság esetére) az 500-szoros napszám, a rokkantság egyéb eseteiben ezen összeg 3—50o/o-a ; múló munkaképtelenség esetére nincs kártérítés. Nyilvánvaló, hogy a biróilag megítélt kártérítés ez összegeket tetemesen meghaladja, így pl. az első esetekben életfogytig tartó járadékot, illetőleg ennek megfelelő tőkét tesz ki. A bírói gyakorlat hatása alatt újabban oly biztosítási mód van keletkezőben, mely mellett a társaság magára vállalja a biróilag megítélt kártérítés visszatérítését. Csak természetes azonban, hogy ennek díjai jóval magasabbak, mert a biztosítónak nem csak a balesetek, hanem az ingadozó bírói gyakorlat esélyeivel is kell számolnia. 2 Ipari Veszély, 1902 Grill Károly. Ára 1 К 20 f. 8
