Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
9 arra, bogy alperes mint vállalkozó foglalkozásánál fogva ki van téve az anyagi veszteségek esélyeinek, s alperes megfelelő biztosíték nélkül oly helyzetbe juthat, hogy megítélt követelésére nézve fedezetet nem talál», az életjáradék biztosítására alperest 10,000 koronának bírói letétbe helyezésére kötelezi. Hasonló irányú a 463/903. számú végzés, mely a telekkönyvi rendtartás 65. és 90. §§-ira, illetve a 84. §. c) pontjára hivatkozva a munkaadó ingatlanaira a megállapított járadék erejéig a zálogjog bekebelezését elrendelte. Ez a két határozat a szaksajtóban is feltűnést keltett és bírálat tárgyává tétetett.1 Sokan a Curia eme határozataiban ama bizonyos socialis olaj- cseppet vélik felfedezni, mely egész judikaturánk irányát megváltoztatta. Megvallom, hogy a Curia ez újabb határozatai nem leptek meg engem. Bennök csak végső consecpientiáit látom az eddigi fejlődésnek. Ha a biró a munkaadó felelőssége alapján akarja a munkásvédelmet megvalósítani, úgy elvégre a czél érdekében jár el akkor, midőn nem elégszik meg a járadék megállapításával, hanem a kötelezett vagyoni állagához képest lehetőleg biztosítékot is keres. Mint mondtam : az egyén, de még egyczég sem nyújthat teljes garantiát és a Curia épen ezt a garantiát igyekszik fokozni. Másrészt azonban kétségtelen, hogy ez irányzat a munkaadóra nézve fokozott megterheléssel jár, mert a járadéknak megfelelően rendszerint már igen tekintélyes pénzösszeg letételére, tehát az üzleti forgalomból való kivonására kötelezi őket. Ezzel az eljárással szemben immár a munkaadók azok, akik védelemre szorulnak és ezt a védelmet fogja nekik megadni a kötelező biztosítás, mely a munkaadók és munkások közötti ezt az újabb ellentétet és ezt a bíróság előtt lefolyó elkeseredett harczot van hivatva megszüntetni.1 2 Ez a czélja annak a javaslatnak is, mely ime előttünk fekszik. Szerzője Szterényi József miniszteri tanácsos. X. fejezetből és 112 §-ból áll. Hozzá kimerítő általános és részletes indokolás van fűzve, továbbá rendszerbe foglalt külföldi törvényismertetést és a hazai anyag gyűjteményt is tartalmaz. Az indokolás, mint önálló, alapos tanulmány is számot tesz, 1 L. dr. Back Frigyes Ügyvédek Lapja 19Ü3 évf. 14. sz. 2 У. ö. Szerző: Ipari Veszély 26. 1. 9
