Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
baleset-statisztika valóban megdöbbentő számadatai e tekintetben minden illusiónkat elveszik. Mindezek az okok arra a meggyőződésre vezetnek, hogy a jogászgyülés helyesen jelölte ki azt az archimedesi pontot, a melyből a munkásvédelemnek ki kell indulnia. Mindazonáltal hosszabb idő telt el a nélkül, hogy az ügy előbbre haladt volna. Bírói gyakorlatunké az érdem, hogy legújabb fejlődésében lökést adott ennek a már-már feledésbe menő megoldásnak ; még pedig az által, hogy balesetek esetén követett judikaturájában nemcsak a munkások, hanem a munkaadók érdekévé tette a törvényes beavatkozást. Ezek az érdekeltek most már mindent elkövetnek, hogy a kisebb rossz árán a nagyobb rossztól szabaduljanak. A mig a balesetbiztosítási törvény hiánya csak a munkásoknak volt baja, ügyük a minisztériumi irodák papirhalmazában porladt.'*1 Akkor a munkaadók érdeke az volt, hogy semmi se történjék. Most ők az érdekeltek, a kik első sorban sürgetik a reformot. Az iparegyletek egymásután hoznak határozatokat és érdekes jelenség, hogy a magyar vasmüvek és gépgyárak országos egylete 1902 május 22., majd 1903 márczius 27-iki ülésében sürgős előterjesztést intézett a kereskedelmi és igazságügyminiszterhez, hogy a kötelező balesetbiztosítási javaslatot minél előbb terjeszsze a törvényhozás elé. Vájjon mikép érte el újabb joggyakorlatunk ezt az eredményt, ezt a változást? Egyszerűen úgy, hogy a munkásbal- esetek legtöbbjében kártérítésre kötelezte a munkaadót, a kire ily módon kiszámíthatlan, átháríthatlan és elháríthatlan teher esett, mely amúgy sem erős iparunk fejlődése elé újabb akadályokat gördített. Nem hárítható át a balesetekért fizetett kártérítés az ipari termékre, mert folyton változó és pl. ha egyik iparost sújtja a kártérítés, áthárítása az árút aránytala- lanul drágítja, tehát versenyképességét csökkentené. Nem is tartozik a veszélyviselés a rendes üzleti koczkázathoz, mert esetleg (különösen a kisiparosnál) túlhaladja még a keresetet is. De nem háríthatja el az iparos a kártérítés terhét biztosítás * Ép úgy, mint jelenleg a biztosítási törvényjavaslat, mely már a horatiusi szabályt is betartva: nonum prematur in annum. 7 7
