Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]

/

1:69 arról szól, hogy mily hatálya van a «nil juris» clausulának. 1. §. Verum tamen, si Passio absque clausula praenotata celebrabitur . . . tunc eo ex humanis sublato, et haeredibus, aliisque legitimis successoribus destituto, cui collatio, aut quaevis inscriptio bonorum ipsorum facta fuerat, rursus et iterum in illum, qui fassionem fecerat, vel bona ipsa contulerat, ejusdemque haeredes et posteritates universos . . . ipsa bona devolvuntur. Megint érdekes a szembeállítás: a hol csak leszármazókat s a leszármazók elkövetkező sorát akarja említeni, ott posteritates universos szavakkal él, nem pedig legitimi successores-szel. Sőt még figyelemreméltóbb, hogy az első kitételnél, haeredesen kívül ismeri az aliisque legitimis successoribus-t, épen azokat, a kik nem leszármazók és nem is a híreseknek késő leszármazói, hanem ellenkezőleg: az örökhagyó halálakor meglevők, életben levők, a kik nem leszármazók; tehát épen ellenkezője mindannak, a mit az 1723 : 2. t.-cz.-ben ugyanaz a két szó jelentene a közfelfogás szerint.

1:91. Verum quia puellae plerumque animi levitate seducuntur, ideo in capillis existentes . . . nunquam fassiones temporales sibi ipsis, aut successoribus, vel fratribus earum praejudicantes facere possunt. Itt is csak örököst jelent a successor.

1: 106 szól soboles procreatae-ről.

1: 108 legitimae proles és illegitimae prolesről; filiorum legitimorum de jure succedentium-ról.

1: 115. a tutela dativáról szólván azt mondja, hogy . . . deficientibus cunctis fratribus (az örökhagyónak) . . . mox hujusmodi jus successionis in Principem redundabit, qui tamquam legitimus et verus ipsorum orphanorum, et pupillorum successor ac patronus de tutela ipsorum subvenire consuevit.

II: 7. Nisi forte in eo caveatur, quod virtus privilegii etiam ad haeredes, et successores ipsius privilegiati derivetur. Nam hoc modo etiam haeredibus ac successoribus ejus suffragari dignoscitur. Itt is úgy hiszem a tágabb jogutód vagy örökös kifejezésekép használtatik.

Erre látszik utalni a régibb privilégiumok záradéka, a milyent a II: 14-ben mint stylnst közöl, . . . pro eodem T. suisque haeredibus et successoribus . . . renovavimus. Ez ál-