Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]

(i

ezzel az irányzattal és az ő javaslata alapján elvileg a kényszerbiztosítás mellett döntött.

A további tárgyalások elmaradtak. Időközben Baross Gábor vette át az 1889: XYIII. tcz. által reorganizált minisztériumot, a ki dr. Ballai Lajost bízta meg új javaslat kidolgozásával. Ez a javaslat 1890 április 20-án készült el és becses rendelkezéseket tartalmazott az iparfelügyeletről, a mely része azután az 1893. évi XXVIII. tcz.-be ment át; kimondta a munkaadó kárpótlási kötelezettségét, mely azonban szabály- szerint nem járadék, hanem végkielégítésből áll és a munkaadó kötelezettségének áthárítására biztosító szövetkezet és a baleset ellen biztosítást nyújtó magánintézetek útján engedett módot. Ezzel ellenkező irányban foglalt állást a X. Magyar Jogászgyülés dr. Beck Hugó előadása alapján, a ki úgy itt, mint a Magyar Igazságügyben megjelent czikksorozatában* a kötelező magánbiztosítást sürgette. A jogászgyűlésnek ezt a határozatát nagy horderejűnek és szerencsésnek tartom. A munkaadó felelőssége vagy kényszerbiztosítás ? ez itt a kérdés. Ennek a kérdésnek helyes megoldásától függ a munkásvédelem sikere. Igaz, hogy a munkaadó felelőssége a baleset folytán követelési jogot ad a munkásnak. Követelési jogot, mely a felelősség terjedelmétől, magyarázatától függ és melynekérvényesítéseamunka- adó majdani fizetésképességét tételezi fel. Mi azonban nem követelési jogot, hanem pénzt akarunk adni a sérült munkásnak, illetve a fentartójától megfosztott családnak. Nem akarjuk kitenni a munkást a per esélyeinek, a bíróság magyarázatának, járatlanságánál fogva oly gyakori kizsákmányoltatásának és nem akarjuk, hogy éhezzen, a míg a hosszas perek sorsa eldől, vagy hogy követelését potom áron eladni legyen kénytelen, hogy időközben megélhessen. Meg kell óvnunk a munkást attól a veszélytől is, hogy megítélt követelése behajthatatlanná váljék, a mi az egyéni munkaadónál, de még vállalatnál, vagy részvénytársaságnál sincs sohasem teljesen kizárva. E mellett abban sem szabad megbíznunk, hogy a munkaadók önkéntes biztosítással ezt a felelősséget magukról elhárítják. A munkás* L. Magyar Igazságügy XXIX. k. 1, 100, 185, 260. 1. XXXIV. k. 405. lap.

6