Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
4 Egyletünket ennek a részben gazdasági, részben pénzügyi, részben administrativ intézkedéseket tartalmazó javaslatnak főleg jogi vonatkozásai érdeklik. Ám ezért korántsem akarom figyelmen kívül hagyni azt a social-politikai hátteret, a melyből e javaslat kiemelkedik; a sociologiával való kapcsolatot a magánjognak sohasem szabad eltévesztenie és nemcsak a büntetőjog privilégiuma, hogy fejlődésében «új irányokról» szólhatunk. És ezért nem oszthatom Vargha Perencz tagtársunknak a sociologia és büntetőjog czimű, itt tartott előadásának kiinduló pontját, a mely szerint a polgári jog és a büntetőjog között az a különbség, hogy a civilis jog az embert az ő anthro- pologiai, pathologiai és socialis vonatkozásaiban számításon kívül hagyja. Nem érthetek ezzel egyet, mert a jogpolitikai irány nemcsak a büntetőjogban hódított. Hiszen a legújabb magánjogi fejlődés éppen abban különbözik a régi pandekta bölcsességtől, hogy a socialis és gazdasági kívánalmakat, tehát jogpolitikai rugókat még a legmagánjogiasabb intézmények körében öntudatosan és rendszeresen figyelembe veszi. Nem is kell az egész társadalmat felforgató jogszabályokra gondolnunk (igy p. о. a tulajdon megszüntetésére), hanem akárhány oly újabb törvény- alkotásra, a melyek nemcsak egy bűnös egyén hanem ezer és ezer ártatlan jólétére, sőt életére öntudatosan döntő befolyást gyakorolnak. És kétségtelen, hogy a social-politikai irányzat immár mindinkább áthatja hazai törvényhozásunkat. így a betegsegélyezési törvény (1891 : XIV), az iparfelügyelői intézmény meghonosítása (1893 : XXVIII), a munkaadók és mezőgazdasági munkásokról (1898 : II), a vizimunkáknál (stb.) alkalmazottakról (1899 : LI), a gazdasági munkáspénztárról szóló törvények (1900 : XVI és 1902 : XIV) továbbá az 1899: XLII, 1900 : XXVII (gazdatiszti tv.) 1900: XXVIII és XXIX törvények mindmegannyi bizonyítékai annak, hogy az államsocialismus tana a mi törvénytárunkban is gyökeret vert és mind több területet hódít. íme a polgári törvénykönyv tervezete a munkabérszerződés szabályozásánál hasonló húrokat penget és 1782 1785 §-aiban — melyekre még visszatérek — ugyanazt a czélt akarja elérni, mit javaslatunk: a munkásvédelmet. Igaz, hogy törvényhozásunknak ez az irányzata még nem 4
