Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

37 a sértett esetleges vonakodása folytán más dilectumoknál is előfordul, s még inkább: a szemérem elleni bűntetteknél, az okirathamisításnál — s bármily nagy legyen is: e miatt oly fontos jogot adjon a magánegyén kezébe, hogy az a bűnvádi eljárást megakadályozhatja a manap oly veszedelmessé váló delictumok megtorlásában, mint a fentebb jellemzett csalás? Ugyanez áll a hűtlen kezelésre. Manap ijesztő mód nö­vekszik a más vagyonával Csáky-szalmájaként való bánás. A hűtlen kezelés is súlyos delictum, s itt könyvek, adatok állván rendelkezésre, a sértett fél vonakodása keveset árthat. Indokolásunk egyébiránt nem emlékezik meg róla, hogy a hűtlen kezelés miért tétetett indítványi delictummá, csak azt igazolja, hogy annak a 362. és 363. §-okban megjelölt esetei miért íildöztetnek hivatalból. Ide tartozik végűi a szolgálati lopás és sikkasztás, a mennyiben nem cselédlopás, mert erről már szóltunk. A szol­gálati lopás és sikkasztás ma társadalmunkban mily ijesztő mérvet öltött. Egész bankokat lopnak el és a lóversenyen, kártyán szegény emberek filléreit dobálják. S akárhány eset­ben a bank vagy intézet reputatiója és hitele érdekében meg­bocsát — különösen, ha a kár megtérül. E szörnyű jelenség­gel szemben, mely a közvádlónak legnagyobb, legéberebb figyelmére méltó — eltörpül a törvény intentiója: hogy a sér­tett érdeke nagyobb az államénál, s közreműködése nélkül a delictum nem üldözhető. Ha az anyagi bűntettek terén ma valami közérdek, úgy e delictumok azok. A mi pedig a fel- deríthetőséget illeti: az nyilvános intézeteknél a lehető leg­egyszerűbb és a legvilágosabb az ügykezelés előirt szabályos­ságánál fogva. BEFEJEZÉS. Foglaljuk egybe a mondottakat. Bizonyos esetekben az államnak igen nagy érdeke a bűntettes megbüntetése, mert a jogrend és morál súlyosan megsértetett, de az egyénnek még na­gyobb érdeke azonban nem az, hogy a bűntettes ne büntettessék, hanem csupán, hogy az ellene indított eljárás folytán az ő szé­gyene, mely a bűncselekmény által okoztatott, nyilvánosságra ne *63

Next

/
Thumbnails
Contents