Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

36 tulajdonítható a magyar kereskedelem rossz hírneve a kül­föld előtt. Átlátta ezt már a novella előadói javaslata, mely a csa­lást a hivatalból üldözendő bűncselekmények közé sorozta. E mellett a csalás indítványi jellege szertelen sok alkal­mat nyújt a zsarolásra. Ha valahol, úgy itt jelentkezik leg- gyakortabban ama bizonyos «büntetőjogi sróf», melynek útján a polgári perúton be nem hajtható követelések a büntetőper fenyegető fegyverével hajtatnak be a szerencsétlen adóson, kinek sokszor egyedüli hibája, hogy nem bir fizetni. Itt a büntetőjog fegyvere az egyén kezében súlyos fegyver, melyet annál bátrabban forgat, mert tudja, hogy annak feltétlen ura, s azt minden perczben leteheti. S miután a csalás csakis anyagi kárt okoz, a kinek ez anyagi kára megtérül, siet a biinper kellemetlenségeitől megszabadulni. így másfelől, legyen a csalás bármily közérdekű, a magánegyén az eljárás ura lé­vén, a közérdek büntető hatalmának érvényesülését megaka­dályozhatja. A csalásoknak fent jelzett, mai nap kiváló vesze- delmessége mellett ez szintén szerfelett nagy, túlzott jogo­sítvány. Az a további indok, hogy a csalás intim jellegénél fogva a sértett közreműködése nélkül fel nem deríthető, a mellett, hogy ennek bővebb felvilágosító magyarázatát sehol nem ta­láljuk : oly indok, mely elfogadása esetén bármely vagyon elleni delictumnál ép oly joggal helyt találhatna. Alapja e gondolkodásnak az, hogy a sértett és a delinquens között a bűncselekményt megelőzőleg a delictum tárgya körül megálla­podások történtek, nem úgy, mint a tolvaj s a sértett között, kik egymásról rendszerint nem is tudnak. E megállapodással való visszaélés a csalás, s e megállapodás kiderítése mutat­kozik a fent jelzett nézet pártolói előtt lehetetlennek. A mi e megállapodások felderítésének nehézségeit illeti, a mai perrendtartás szabályai mellett bárki eléggé hathatósan szorítható tanuskodási kötelessége teljesítésére és vallomásá­nak esküvel való megerősítésére (Bp. 194., 195. §.), már pedig hol az a sajátságos sértett, ki a megkárosítója iránti szeretet- ből elő vezettetni engedje magát, horribilis pénzeket fizessen s még be is csukássá magát. A felderítés nehézsége egyébiránt 262

Next

/
Thumbnails
Contents