Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
31 Való, hogy ma a bíróság elé kerülő becsületsértések, könnyű testi sértések száma rengeteg, s óriási lehet az elkövetett, de fel nem jelentett delictumok száma. A gyakorlati tapasztalat azonban nyilván azt fogja tanúsítani, hogy még ha e delictumok mindannyija is hivatalból üldöztetnék, e fel nem jelentettek közül igen kevés lenne azok száma, a melyek a hivatalból való üldözés folytán szaporítanák az idevágó bűneseteket. Ámde bármennyi is legyen a delictumok tömege, a bíró csupán ez elv hatása alatt el nem zárkózhatik az igazság szolgáltatásának nehézségei elől. S nem tévedünk tán, ha azt állítjuk, hogy sokkal kevesbedne a becsület elleni garázdálkodások száma, ha azt legalább is nagyobb eseteiben a hatóság szigorúan üldözné és nem engedné át a felek szabad alkujának és kénye-kedvének. Nem tartható helyesnek a Carrara érve sem: a sértett fél bocsánata. Kegyelmet gyakorolhat a király és más senki. Az a jogosultság, hogy a magánegyén jogosítva legyen a törvény előírta eljárását, lefolyását megakadályozni, nem függhet egy subiectiv érzelemtől: a bocsánattól. Ez érvek azok, melyek a becsület s erkölcsi javaink elleni delictumok indítványi jellege mellett felhozatnak. Egyikök sem oly nyomós, hogy az indítványi jelleg fentartását az egész vonalon támogatnák. A kifejtettek alapján mindenekelőtt meg kellene szüntetni az indítványi jogosultság hatályát azon esetekben, a melyekben a kir. ügyészség közérdeket lát fenforogni. És pedig indíthassa meg a kir. ügyészség e czímen a bűnpert bármely hivatalosan tudomására jutott esetben a sértett fél megkérdezése nélkül — ha pedig a feljelentés alapján átvette a vád képviseletét, a mellékmagánvádló ne akadályozhassa meg a kir. ügyészséget üldözésében. Más szóval: ha a kir. ügyészség közérdekből vádat emel, a magánindítványból folyó jogok elvesztik hatályukat. Ezt a közönséges becsületsértés és rágalmazásra, a hamis vádra, levéltitok és magánlak megsértésére vonatkozólag kellene kimondani. ABtk. 259. §-ban körülirt nyomtatvány útjáni rágalmazás, a hatóság előtti rágalmazás (260. §.) — a nyomtatvány útján 257
