Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
3*2 elkövetett becsületsértés (261. §.) — a nyilvános rágalmazás és becsületsértés (262. §.) -— a titok tiltott felfedezése (328. §.) bátran tehetők hivatalból üldözendővé. Mindannyija súlyos bűncselekmény, közérdekű, mert a sajtó tisztességénél és tisztaságánál, a hatóságok s az egyénről való vélekedésénél, hazugságtól való mentességénél van-e közérdekübb dolog? s nem-e sértik ezek a közt és nyilvánosságot ép oly súlyosan, mint az egyént?! Ezáltal oly fegyvert adunk a kir. ügyészségek és bíróságok kezébe, mely egy jól megállapított büntetési rendszerrel sikeresen állja meg a küzdelmet a becsület s a morálisjavak védelme körül ma kifejlett s immár mindenfelől gáncsolt jogállapottal. II. A könnyű testi sértés csakis magánindítványra üldözhető, azon egyedüli okból, mert könnyű s így nem közérdekű s tömegesen követtetik el. Ez okok helyességére már utaltunk a fentebbiekben. A könnyű testi sértés megtorlása lehet közérdekű — s ez esetben helytelen üldözését a sértett kényétől tenni függővé. Másfelől a tömeges elkövetés ép szigorúbb üldözését teszi ajánlatossá. S köztudomású, hogy a mint nagyobb városainkban a becsületsértés, úgy községeinkben és faluhelyen a verekedések epidémiája dúl. Népünk nem is tekinti jóravaló mulatságnak, lakodalomnak, a melynek végén a fiatalság ki nem dulakodja magát. De ezen szempontok mellett tekintetbe kell vennünk, hogy a könnyű testi sértés főismérve: az általa okozott sérülés gyógyulásának időtartama. Az elmélet e törvényes időhatárt már éles kritika alá vette. A gyógytartam e szerint a deliqueris szándékán kívül eső esetlegességektől is függ, nevezetesen: a sértett szervezetétől, a gyógykezelés lelkiismeretességétől. S a mint joggal igazságtalannak mondatik Carrara szerint a büntetés mennyiségét nem a bűncselekmény mennyiségével, hanem az ezen kívül álló esetlegességekkel hozni arányba, úgy ellenkezik a büntetőjog közérdekű jellegével, ha esetlegességektől tesszük függővé azt, hogy az állam vagy az egyén rendelkezzék a tettes üldözése felett. A törvény indokolása említi ezenfelül a zsarolás veszélyét, 258
