Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

12

Második szempont, melynél fogva az állam mellőzi a hivatalból való üldözést, az, hogy az a közérdek szempontjából felesleges; ezek a csekély jelentőségű vétségek és kihágások, melyek a jogrendet csak alárendelt mértékben sértik.

Ezen szempontok alapján jelen fejtegetéseinkben három csoportba osztjuk az alábbiakban az indítványi bűncselekmények sorozatát. Nem a törvény szakaszainak sorrendjében, hanem e szempontok szerint csoportosítva tárgyaljuk azokat, így könnyebben tűnvén ki, hogy az indítványi jelleg menynyiben indokolt s czélszerü. Uyeténkép a részletes kifejtésben jutunk az egyes szempontok elméleti s gyakorlati bírálatára.

E csoportok a következők :

I. azon bűncselekmények, melyeknél a sértett fél kímélete az indítványi jelleg indoka. A sértett fél kímélete alatt értve úgy a sértettet, mint annak egész családját;

II. azon bűncselekmények, melyek kisebb jelentőségűek, semmint az állam velők hivatalból foglalkozhatnék;

III. melyek nehéz felderítése indokolja, hogy a sértett fél feljelentése nélkül az állam közege velők ne foglalkozzék.

Az indítványi bűncselekményekről különösen.

I. csoport.

A jelzett első csoportba tartoznak:

A) A szemérem elleni bűncselekmények :

1. erőszakos nemi közösülés,

2. szemérem elleni erőszak,

3. megfertőztetés,

4. szemérem elleni bűntett,

5. vérfertőzés és fajtalanság testvérek között,

6. házasságtörés.

B) A család erkölcsi alapja elleni bűncselekmények:

1. családi állás ellen bűntett,

2. gyermekrablás,

3. leányszöktetés,

4. nőrablás,

5. családi lopás,

238