Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
13 6. családi sikkasztás, 7. családi csalás. A szemérem elleni bűntetteknél emelkedik ki legjobban az indítványi jelleg szükségessége: a sértettnek és hozzátartozóinak az a vitális érdeke, hogy a bűntett nyilvánosságra ne jusson. Törvényünk indokolása e részben megható szavakkal festi a szerencsétlen család sorsát, melyet a gyalázat hirének elterjedése még jobban sújtana. A törvénynek a család érdeke előtti félrevonulása a bűntettek egyik legborzasztóbbikát hagyja nyilván nem egy esetben büntetlenül. A legelvetemültebb existentiák üldözésének megindítása van ez esetekben a magánegyénre bízva, és súlyos büntetésre irányuló eljárás mozgásba hozatala a magánegyén kezébe letéve. A büntetés súlyos voltának s a sértett egyéni erejének ellentéte e bűncselekményeknél a visszaélések egész sorozatára adhat alkalmat. A bűnös nyilván minden fenyegetést, Ígéretet, rossz és szép szót egyaránt meg fog kisérleni — hogy áldozatát arra bírja, hogy ne tegyen ellene feljelentést, ha tovább nem, legalább addig, míg az indítványi három hónap el nem telt. Némely védtelen nő a börtönből majdan kiszabadúlandó megbecstelenítőjétől való félelemből, más annak esetleges mindent jóvá tévő házassági ígéreteitől avagy ajándékozásaitól megvesztegetve szaladni engedi a bűnöst, ki 3 hónapi bizonytalanság után teljesen bizonyos benne, hogy büntetlen, ha nem is bűntelen marad. Támogatja ezt az utólagos házasságnak a Btk. 240. §-ában statuált mentesítő hatálya, mely még az indítvány visszavonhatatlanságán is segít. S nyilván számos férfi inkább megy bele a kénytelen házasságba s nem egy nő bocsát meg becsülete megrablójának, ha az azt helyrehozza. A házassági ígéretnek három hónapi valószínűsítésével tehát kibújik a tettes a büntetés súlya alól, mert ez idő alatt a nő nyilván nem jelenti fel a vőlegényt a biróságnál. Másfelől pedig — mint ezt a törvényjavaslat indokolása is helyesen jelezte — a magánindítvány joga zsarolássá fajúihat. Ennek elkerülése végett állíttatott fel a Btk 238. §-ának az a 239
