Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
20 javaslatban contemplált állami biztosító hivatalba lesz beolvasztandó. A javaslat rendszere tehát a decentralisatio az egység és a központi felügyelet megóvása mellett. A kerületek megállapítása és a minden öt évben eszközlendő választási eljárás rendeleti intézkedésnek van fentartva. A választási jogot a munkaadók gyakorolják. A választás elfogadása kötelező. A szervezeti költségeknek összegét az indokolás munkásonként egy koronára, tehát mintegy évi 350,000 koronára teszi, mely összeg az államkincstárt nem terhelné túlságos nagy mértékben. A biztosítási költségek fedezése. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy az üzemek nyilvántartásáról és a biztosítás költségeinek fedezéséről gondoskodjék. A nyilvántartást biztosítja a munkaadóknak az a kötelessége, hogy üzemüket bejelentsék, a minek elmulasztása rendbírsággal (a hamis adatok szolgáltatása pedig büntetőjogilag is) sújtható. E mellett az iparhatóságok az iparigazolvány kiállításával egyidejűleg értesíteni fogják a kerületi választmányokat a vállalat czégéről és üzemminősógéről. A munkaadó személyében vagy üzemében beállott változás bejelentése szintén kötelező. Ez adatok alapján állapítja meg a pénztár közgyűlése a veszélyességi táblázatot, mely az üzemeknek veszélyességi fokok szerinti osztályozását és az egyes osztályok veszélyességének számszerű arányait fejezi ki. Ezt az osztályozást a közgyűlés minden öt évben újból átvizsgálja. Az egyes üzemeket az igazgatóság sorozza be a veszélyességi táblázat osztályaiba. Úgy a közgyűlés, mint az igazgatóság e tárgyra vonatkozó határozatai a munkásbizosító hivatalhoz felebbezhetők. A veszélyességi táblázat alapján viselik a munkaadók a biztosítás terheit; ezekből levonandók azonban az igazgatási költségek, melyeket kizárólag az állam visel. A tulajdonképeni üzleti kiadások, a biztosítási költségek felosztása több rendszer szerint történhetik. A kényszerbiztosítási szövetkezetnél különösen a német és osztrák rendszer között van választás. Előbbi a kivető eljárás (Umlageverfahren) utóbbi a tőkefedezet rendszere (Capitaldeckung). Előbbi évről-évre azt az összeget veti ki, a mely az előző évi tényleges kiadása volt. Utóbbi pedig 20
