Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
10 Iskoláit Pápán és Nagy-Kanizsán, a törvénytudományt Győrött végezte el s azontúl Perlakon csekély ügyvédi patvariát teljesítve Zala vármegye tisztviselői közé lépett be a birtokos nemesség fiainak akkori szokása szerint. Bécset kivéve, külföldön máskülönben is alig fordult meg. Tudjuk róla, hogy 1847-ben az osztrák alpesi tartományokban, Schweizban, Francziaország- ban és Délnémetországban utazott s később Marienbadban is megfordult. De külföldön mindig ingadozó egészségére keresett enyhülést, Bécsben pedig elveszett hazája föltámasztását kereste. Egyetlen útját sem lehetne a mai szokások szerint való és többnyire meddő tanúlmányútnak nevezni. A latin nyelven kívül még csak németül írt és beszélt. Tudásának kincseit tehát hazai forrásokból, a történeti művekből, a törvényekből, az akkori száraz jogi kompendiumokból s azonkívül még az iskolai latin klassikusokból, végre a könyvtárában található külföldi művekből merítette. Ezek száma nem volt nagy, bár becses volt valamennyi. íme, ez adta meg műveltségének és tudásának alapját. Biztosan jár a Corpus Juris és a Tripartitum ősi rengetegében és onnan csodálatra méltó fegyvereket hoz a nagy harczhoz. A magyar nép és a magyar nemesség elmaradottságait, szükségeit s ami fő: jellemét és gondolkozását azonban közvetlen tapasztalatokból ismeri. Innen van, hogy a javaslóit újítások hatását is tisztán meg tudja mérni, sőt máskülönben is jobban előrelátja a jövőt, mint akárki más. 1833-ban ellenzi, hogy a jobbágyok korlátlanul megszerezhessenek akárhány telket. A maximum mellett kitart, holott ez nem látszik elvileg szabadelvűnek. De - úgymond —г «nem az a boldog ország, a hol legtöbb gazdag ember, hanem az, a hol legkevesebb szegény ember vagyon». A magyar nép földéhségével tisztában van most is, 1848-ban is, a mikor az úrbériség hirtelen megszűnéséből keletkező zavargásokat előre látja. De éppen így ellenzi a hitbizományi birtokhalmozást és megkötést is. A birtoktörvények hatását előre látja és mi látni fogjuk, hogy a hiteltörvények és büntető-törvények átalakításánál is a nemzet eleven szíve fölött tartja kezét. A mai korban, a mikor idegenből jól-rosszul átvett törvények nagy sokasága [tette valamelyest zavarossá a jogérzet folytonosságát és a mikor szinte gondolni sem merünk vala178
