Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
4 kozó nagyságnak a félreértés vagy megtámadtatás félelme nélkül. Önmagáért, minden mellékgondolat nélkül szeretheti a kitetsző igazságokat és szinte vallásos áhítattal hódolhat a bölcseség fenségének. Hasonlatos az valamelyest ama tiszta lelkesedéshez, a melyet a művészet remekeit szemlélve érezünk. Ezeket is csak az csodálhatja meg igazán, a ki az életküzdelem mindennapi vonatkozásaitól és az önző testiség útszéli érzéseitől magát felszabadítván, egyedül csak amaz isteni gondolatot keresi, mely a nagy művész lelkének tükréből sugárzik feléje. Ezzel az örömmel hat minden nagy ember életének elfogulatlan szemlélete egyáltalán és ezzel hat különösen Deák Ferenczé a jogászra. És valóban nem lehetne igazán befejezettnek tartani a mi fiatalabb jogásznemzedékünk nevelését sem addig, a míg meg nem tanulja mélyebben is kutatni, látni és csodálni nagy jogászaink, de kivált Deák Ferencz életét, a kiben a nemzet történeti jogérzete legjobban tudott valósággá, testté változni. Mert nagy érdekek követelik azt, hogy folytonosan erős legyen az a kapocs, mely a különben testetlen elméleti tudást a haza földjével összeköti. Az pedig, a ki nagyjaink, különösen pedig Deák emlékezetét elméjében új életre kényszeríti, nemcsak nemzeti életünk legnagyobb joghagyományait tartja ébren, de megszabadítja szépen szaporodó jogtudományosságunkat is ama káros elméleti előítéletektől, a melyek azt olykor félelmesen bosszú árnyék gyanánt kisérik a haladás útján. De nem tagadhatjuk, hogy épen ez a munka különösen fáradságos is. Más természetű nagyságok, kivált a «cselekvő» nagyemberek életét megismerni könnyebb, mint az övét. Meglehet, hogy életének teljes leírását is ez késlelteti irodalmunkban. A nagy hadvezér vagy forradalmár élete erős nyomokat hagyó, azonnal felismerhető cselekvésekben, sikerekben vagy katasztrófákban nyilatkozik meg. Deák élete azonban nincsen hasonló módon artikulált cselekménydarabokból összetéve. Élete folyása, munkálkodása, valamint jelleme is a folytonosságnak szakadatlan, szinte egyforma lánczszemeiből áll, a melyekből csak itt-ott emelkedik ki egy-egy felötlőbb távolságjelző szem, hasonlatosan ama régi földmérőlánczainkhoz, a 172
