Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]
Tisztelt Teljes-ülés! A jogász is egyik adott tételből iparkodik levonni a másikat miként a mathematikus. De amíg a mathematikus mennyiségekkel, illetve azt kifejező szám- és betüjegyekkel operál, addig a jogász jogi fogalmakkal és ezeket kifejező szavakkal. Minthogy pedig a szó soha sem fejezi ki oly érthetően és szabatosan a fogalmat, mint a szám- és betűjegy a mennyiséget, a jogász jelentékeny hátrányban van a mathematikussal szemben. Hiszen ha ez nem így volna, a jogi következtetések eredménye épen oly absolut igaz volna, mint a mathematikus által levezetett tantételek eredményei. És hogy a jogász kevesebb sikerrel keresi az igazságot, mint a mathematikus, sőt sokszor meg sem találja azt, annak oka épen abban rejlik, hogy a szó nem mindig fedi a fogalmat vagy egy és ugyanazon szó több fogalmat fejez ki. A jog szoros összefüggésben van azzal a nyelvvel, a mely nyelven a jogszabály szövegezve van, mert a jogszabályt a nyelv segélyével fejezzük ki és a nyelv segélyével magyarázzuk, holott a mathematikában használt jelek a nyelvtől függetlenek. A jog tehát, mely rendesen nemzeti jellegű is, idegen nyelven kevesebb sikerrel művelhető, mint hazain, holott a mathematika nemzetközi. Mert nem szabad felednünk, hogy a jogi fogalmak épen úgy, mint az ezeknek kifejezésére szolgáló szavak értelme^ különböző nyelvekben épen úgy nem fedik egymást, mint a a különböző nyelvekben egyéb fogalmak kifejezésére használt szavak. így pl. a mint a magyar nyelv különbséget tesz a régi, az öreg és az ócska között, holott a német mindezt alt-nak nevezi, épen úgy a magyar nyelv az ország szó alatt hol Land-ot, l* 147
