Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
31 az örökös — akkor azt úgy határozzuk meg, hogy örökös pedig legyen az «örökös» vagy pláne a «törvényes örökös'» Láttuk mindenütt azokban a szövegekben, melyeket fölhoztam, hogy a hol annak szabályban való megállapításáról van szó, hogy ki legyen örökös és a leszármazók örökösödését akarták szabályozni, ott mindig a leszármazást közvetlenül megjelölő kifejezés, a természeti viszonyt jelölő szó használ- tatik. És még ott is, mint az adománylevelekben etc., a hol egy már érvényes jogszabály alkalmazása mellett létesíttetik konkrét jogviszony, rendszerint óvakodnak a következményt az előzmény, az okozatot az ok, a successort a hseres vagy posteritas etc. helyébe tenni. Azt mondhatnák ugyan, hogy hieres is már jogi minősítés, öröklési viszonyt megállapító szak- kifejezés. Ámde e szónak — ha szigorúan Werbőczy szerint használjuk —már jogszabályban megállapított szoros értelme van: az atyai javakban öröklő fiúgyermek. És így, ha lueres szót használok, ezzel — mindig föltéve, hogy szigorúan a Tripartitum szerint használjuk és nem hanyagúl, — mindig leszármazót nevezek meg. Sőt a hseres és successor szavaknak oly gyakori együttes használata sem azt jelenti, hogy azok teljesen synonim kifejezések, mint azt Polner tartja (i. m. 8. 1.) még akkor sem, ha azok ugyanazon személyre alkalmaztatnak egyszerre. A hseres az elődhöz, az örökhagyóhoz vagy a leendő örökhagyóhoz való viszonyt jelenti, a successor a valóságos beteljesedett vagy beteljesedettnek képzelt utódiságot. És épen az a példa, a mire Polner hivatkozik, Mária Terézia hitlevele 1. §-ának a kitétele: «immediata ex asse hseres in Eegno Hungarise» kiegészíttetik az állítmány által, a mit Polner nem citált. Ott a hely így szól: Nos, qua Primogenita ejusdem Filia, et immediata ex asse Hseres in Regno Hungarise . . . legitime successisemus. A hseres, a kinek joga van, a successor, a kinek a joga érvényesült is. Ámde legtöbb esetben, mikor ez a két szó együtt használtatik, nem is ugyanazon személyre vonatkozik. A hseres ekkor az örököst jelenti, a successor a bármi czímen való jogutódot. De ha a successor magában jelenthet is néha leszármazót, bár soha ily alapvető szabályozásnál, mint a milyen a szóban forgó is: ily összetételben, hogy «legitimus successors, 95
