Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Lukács Hugó: A korlátozott beszámíthatóságról [220., 1903]
7 Azonban — t. uraim ! — a jó szellemem óvjon meg attól, hogy e vitás kérdést eldönteni vagy akár csak vitatni akarjam. Meg vagyok róla győződve, hogy a t. hallgatóság körében már is megalakult a két párt, mely kész a legfényesebb érvekkel sikra szállani a beszámíthatóság fokozatos volta mellett vagy ellen. De erre a nagy vitára semmi szükség abban a pillanatban, a midőn ezen szót, a mely már annyi controversiára adott okot, helyettesítjük a bűnösséggel. Ott, a hol ez megtörtént, ott a szakértő és biró közötti vita a competentiát illetőleg egészen más tárgy körül forog. És nagyon tanulságos, hogy Olaszországban, tehát ott, a hol a törvény nem beszámításról, de bűnösségről beszél, sikerült a korlátolt beszámíthatóság fogalmát a büntetőjogba bevinni. Az ezért folytatott szellemi tornán ugyancsak beláthatatlan kárt okozott e szó, benne látom a főokát annak, hogy a jogászok mindeddig oly mereven utasítottak vissza minden kísérletet. Szívesen feláldozzuk mi e szót, nem a beszámíthatóság kérdése érdekel bennünket, hanem a bűnösség foka és látni fogjuk qualitativ megkülönböztetése, első sorban pedig a büntetés neme, módja! Ha a törvény úgy szólana, hogy az elmebeteg bűnös nem lehet, úgy mind a biró, mind a szakértő feladata egyszerű volna. De a törvény a bűntelenséget még egy feltételhez köti, ahhoz, hogy az elmebeteg szabad elhatározási képességgel ne bírjon. Miért teszi ezt ? Elképzelhető-e oly elmebeteg, a ki ilyen elhatározási képességgel bir? A jogászok felfogása ezt sem látszik kizárni, ismeretes a Curia azon nevezetes döntvénye, hogy az elmebetegség magában még nem zárja ki a beszámíthatóságot. Nevezetes, hogy példaképen épen a gyengeelméjűség van felhozva. De akadt psychiater, sőt egyike szakunk legjelesebbjeinek, Ziehen, a ki egy nagy hírű felolvasásában kiemelte, hogy elképzelhető, lehetséges és előfordul az, hogy egy elmebeteg bűnt követhessen el oly módon, hogy teljesen tudatosan, minden kóros elmebeli folyamat befolyásának kizárásával tegye azt. Kiemeli Ziehen, hogy ez nagy ritkaság. Tegyük hozzá, hogy teljesen ellenőrizhetetlen és mondottuk, hogy felesleges is, mert in praxi a dolog menetén mit sem változtat. De minthogy az elmebetegek lelki functióinak partialis 99
