Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Lukács Hugó: A korlátozott beszámíthatóságról [220., 1903]

6

mert a kire a szakértő kimondotta, hogy elmebeteg, azt elmegyógyintézetbe kell helyezni. Ha tehát valakit csak oda nem ragad képtelen philosophiája, hogy elmegyógyintézetben büntető-osztályt akar felállítani, akkor a büntetés tényleg nem hajtható végre.

A magyar törvény nagy hibái onnan erednek, hogy az elmebetegséggel együtt intézkedik az elmetehetség esetleges múló zavarairól is, melyek pedig egészen más megítélés alá esnek. Meg vagyok róla győződve, hogy a törvény rossz fogalmazását e káros tömörítés idézte elő nagy mértékben. A következőkben én csupán az elmebetegségre vonatkoztatom a törvény szövegét.

A törvény két nagy hibája, hogy először a bűnösség szó helyett beszámíthatóságról beszél, másodszor, hogy világosan kimondja azt, hogy az elmebetegség maga nem zárja ki a be- számíthatóságot, lehetségesnek mond oly elmebetegséget, mely mellett a beteg bírhat szabad elhatározási képességgel.

Nem tudom elképzelni mily haszonnal járt átvenni a törvény szövegébe a német Zurechnungsfähigkeit fogalmát, de a kárát látom abban a végtelen és meddő vitában, mely a be- számíthatóság megítélése körül forog; vájjon a szakértő vagy a biró dolga-e a döntés. Hogy bűnös-e valaki vagy sem, azt eldönteni sohasem akarná a szakértő, mert hiszen az világos, hogy ez maga az Ítélet és ítélni a biró van hivatva. Ennek a szónak «beszámíthatóság» az a nagy hibája, hogy a szakértő egy lelki functiót, lelki képességet érthet alatta, és akkor természetes, hogy a maga szakmájába tartozónak véli. Pedig e szó egy jogi fogalom akar lenni, a melyről a jogászok azt állítják, hogy azonos a bűnösség fogalmával. Ennek bizonyságául szolgálhat az is, hogy a franczia és olasz törvényben az utóbbi áll amaz helyén. Edvi Illés pl. határozottan ki is mondja, hogy a kettő azonos, mégis a leghatározottabban tagadja, hogy a beszámításnak fokozatai lehessenek. Már pedig azt, hogy a bűnösségnek vannak fokozatai, azt, bár a dogmaticus jogtudomány tagadja, bizonyítják az enyhítő körülmények. De kétségtelen, hogy a büntethetőségnek vannak fokozatai, a mi a Btk.- ben többször jut kifejezésre. így pl. a fiatal kor büntetésénél a tételek számtani pontossággal szállíttatnak alá.

98