Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
a ('boarding out« rendszer ellen viseltetnek, holott kétségtelen, hogy a természetes milieu utánzása sokkal czélravezetőbb nevelési eszköz, mint a bármily tökéletes mesterséges szerkezet. A pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezések átdolgozásánál felmerült követelések legnagyobbrészt nem nóvumok a tudományban. Elismert szükség a pénzbüntetések alkalmazási körének kiterjesztése1 főbüntetésként a csekély súlyú, mellék- büntetésként a vagyoni motívumokból elkövetett esetekre. A pénzbüntetés alkalmazási körének negativ korlátjául Sichart a vádlottak valószínű vagyontalanságát és az elitéit javítási szükségét állítja fel1 2 3 s ehhez képest pozitív irányban különösen kihágásokra csekélyebb súlyú s elsősorban a gondatlanságból elkövetett vétségekre kívánja alkalmazni. A pénzbüntetés kizárólagos alkalmazása tekintetében hasonló eredményre jut Schmölder,8 ellenben a középsúlyú deliktumokra utóbbi vagylagosan, a legsúlyosabbakra, a szabadságvesztésbüntetéssel kumulative óhajtja kiszabni, ha az elitéit jövedelmét egészen vagy túlnyomóan tőkéjéből húzza. Ezzel szemben Sichart helyesen állítja fel azt a tételt, hogy a vagylagosság esetén mindig a pénzbüntetés alkalmazandó, ha attól ugyanoly eredményes hatás várható, mint a szabadságvesztésbüntetéstől, a kumulativ alkalmazást pedig egyenesen helyteleníti, mert vagy a pénzbüntetés, vagy a szabadságvesztésbüntetés a helyes eszköz. Első esetben a szabadságvesztésbüntetés, mely mellett kiszabják, megfosztja legnagyobb előnyétől, t. i. az elitéit becsületérzésének kíméletétől, a második esetben felesleges, tehát igazságtalan. Az alkalmazás körének kiterjesztésével kapcsolatos a maximum felemelése. A mi a kiszabás módját illeti, azt a postulatumot, hogy a pénzbüntetés az elitéit vagyoni viszonyaihoz,1 2 3 4 illetőleg az 1 Büntetőből, köv. 59—79. old. Wach: Bl. f. Gef. XXXVI. 13; Frank: Jahrbücher für Kriminalpolitik I. 116. és Verhandlungen stb. II. 254. Schmölder: Drei Aufsätze, 21., 31., 34. Gennat: Bl. f. Gef. XXXVII. 26. Medern : .Revision d. Strafr. I. 1900. 14. 2 Bl. f. Gef. XXXVII. 79. 3 Die Geldstrafe. Düsseldorf 1902. 11. 4 E kiszabási elv mellett foglalt állást újabban Medem (Rév. der 76
