Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
72 lis érettség tényleg a 12. életév betöltése után áll be. Feltétlenül a felemelés ellen szól szerinte az, hogy a 14 éven alóli kiskorúra nézve a büntetésnek nevelési rendszabálylyal való helyettesítése nem egyezik meg az uralkodó jogi felfogással, melynek figyelmen kivül hagyása a jogi és erkölcsi felfogások zavarát, valamint a jogrend tekintélyének súlyos megsértését vonná maga után. Nem ajánlja Calker a 18 éves felső korhatár felemelését sem, mert 18—20 évesekre esik rendszerint a legmagasabb bűnözési arányszám és a büntetés feltétlenségének kizárása aggályos módon gyengítené a társadalom védelmét. Calker mellé áll Kahl-on kivül Köhler is,1 mert szerinte az a hátrány, hogy a büntetett iskolásgyermek az iskolába visszakerül és ott eldicsekszik fogházi élményeivel, más módon is megszüntethető, másrészt pedig a korhatár felemelésével a beszámítható- ság .elvi kérdése is csorbát szenved. Ha a gyermek bűnös, akkor büntetni kell, legalább is Köhler szerint. Kein Pardon wird gegeben, fiat justitia pereat mundus. A theokratikus igazságszolgáltatás dohos levegője árad felénk az eszmekörből, melyben Köhler munkája megszületett, mert csakis ez teszi érthetővé, hogy az állam büntetési jogát akkor is gyakorolja, mikor abból több kár mint haszon származik. Hogyan véli azonban Köhler mégis a fiatalkorúak büntetését átalakítani, hogy káros hatása elkerültessék'? Ha a büntetés rövidtartamú, magánzárkában hajtandó végre, éspedigaz első napokban kenyér és víz mellett. A fiatalkorúnak tanulságos gyakorlati munkát kell adni, de viszont a pihenés ideje alatt elvonandó tőle minden képzeletét izgató olvasmány.1 2 * * Hosszabb büntetések progresszív módon hajtandók végre. Az első nap sötét zárkában, a következő időszak éjjel magánelzárásban kemény fekvőhelylyel, később még a pihenés ideje alatt szigorú felügyeletet kell a fiatalkorú felett gyakorolni a ragályozás elkerülése végett. Fegyelmi büntetésül kenyér és víz, sötét zárka, végső esetbeír verés. A kényszernevelést Köhler csak a büntetés kiállása után kívánja alkalmazni.8 Ez különben úgy, mint számos egyéb ja1 Reformfragen des Strafrechts München 1903. 43—44. 2 I. m. 29. я I. m. 44—45. П
