Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

8

annak, a mit kiindulópontjául felállít, t. i. bizonyítja a két ellentétes irány közötti kompromisszum lehetőségét. Midőn ugyanis azt kívánja, hogy a megalkotandó büntetőtörvénykönyv sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítson a bűntettes személyiségének és érzületének mint az eddig történt, - úgy valójában a nemzetközi büntető egyesület vezéreszméjének adott kifejezést. Igaza van Lisztnek abban is, hogy az ellenzéki álláspont, melyet Birkmeyer et consortes kiélesíteni igyekeznek inkább scholastikus csökönyösség, mint komoly érdek- különbség. Hisz a classicus irány nem egy hive, midőn gyakorlati törvényhozási kérdésekről volt szó, nem idegenkedett az egyezkedéstől. Maga Merkel adta ennek döntő bizonyítékát a pénzbüntetés reformjára1 vonatkozólag és a svájczi btk. jav. mellett2 elfoglalt álláspontjával, valamint a positiv iskolákról 1894-ben írt mesteri kis értekezésében.8 Legújabban pedig Van Calker, Merkel utódja a strassburgi egyetemen, a ki mint egy isteni eredetű ethika Bayardja lépten-nyomon támadta Lisztet s vele együtt az egész istentelen sociologikus iskolát, noha kiindulópontul Birkmeyer alapelvét proclamálta, mégis lehetőnek mondotta,4 a hogy btk. revisiója Liszttel harmóniában állapíttassék meg, mert Calker is fogalmilag a visszatorlásban rejlőnek látja a czél gondolatát6 s helyesen megállapítja, hogy a tettes «verbrecherische Gesinnung»-jának Liszt által követelt figyelembevétele nem egyéb a bűnösség alanyi oldalának mélyítésénél. Az ellentét tehát a gyakorlati reformok terén csak azok szemében akadály, a kik nem az érintkezési, hanem az ütközési pontokat keresik.

Nem eredeti ugyan, de osztatlan elismerésre találhat a harmadik főelv, melyet Birkmeyer szem előtt tart: t. i. a takarékosság a büntető kényszer alkalmazásában. Már többen kiemelték,® bogy a törvényhozások feladata (és ez különösen

1 Gesammelte Schriften 848—872.

8 I. m. 802—828.

3 I. m. 846.

4 Deutsche Juristenzeitung 1901. 1. sz.

5 Vergeltungsidee und Zweckgedanke. Heidelberg, 1899. 14.

° Frank : Zeitschrift XVIII. 733—750. és Deutsche Jur. Zeit. 1899. 146.; Fetisch: Mitteilungen VII. 211. stb., nálunk legújabban Baumgarten: Jogállam I. 113.

8