Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
1)9 Mayer szerint arra kell szoktatni a bírót, hogy irrelevánsnak tekintse vájjon 10 vagy 1000 márkáról van-e szó és csak azt nézze: wes Geistes Kind die That ist. Kérdés már most, hogy oly esetben, midőn a szubjektív veszélyesség (pl. iparszerüség) aránytalanul nagyobb fajsúlyú, mint a büntetés kiszabásának második, objektiv mértéke (pl. néhány fillér a lopás tárgya), akkor ez utóbbi hogyan jut érvényre? Nézetünk szerint sehogy s ép ezért a különböző minőségű büntetési mértékek olyatén összeegyeztetése, miként azt Mayer tervezi, csalékony ábránd, mely a valóságban úgy valósul meg, a hogy a biró érzete azt magával hozza, tehát a szubjektív vagy az objektiv büntetés kimérési elem kizárólagosságával. Hogy melyik a helyes, arról itt természetesen nem szólhatok. Kétségtelennek tartom, hogy a jogászi közvéleményben az eredmény figyelembevétele az uralkodó s ha a Bechisgericht ép úgy, mint a laikus közvélemény szubjektivista, úgy ez még nem jelenti azt, mintha a bűntettes társadalomellenes veszélyességére helyeznék a súlyt, hanem csak azt, hogy az akarati elemnek biztosítanak túlnyomó jelentőségét. Mayer szerint a jogászi közvélemény nem tekinthető a közönségben uralkodó felfogás helyes mutatójának, de ha az eredménynyel arányos büntetés felelne is meg a mai közfelfogásnak, épen a btk. feladata ez irányban nevelőleg közbelépni. Az etikai értékítéletek nem változatlanok, hanem történeti fejlődésük van, melynek épen az állam alkotta jog van hivatva irányt mutatni. A nélkül, hogy most incidentaliter a jog és erkölcs e kölcsönhatásának sokat vitatott kérdésében állást foglalnánk, egyelőre tegyük fel, hogy Mayernek e ponton igaza van. De vájjon e feltevés mellett elfogadható-e Lisztnek Mayer által e részben pártolt javaslata? Nézetünk szerint aligha, mert ha a közfelfogásnak ily radikális átalakítása lehetséges is, úgy az semmi esetre sem szorítkozhatik az iparszerüek csoportjára, hanem legfeljebb mint a büntetés kimérésének általános elve érvényesülhetne. Mayer egyébként maga is érzi, hogy Liszt javaslata túl- merész szakítást jelentene a ma érvényes jogállapottal s ép ezért, ha nem is a deliktum súlyával, de a deliktum nemével kívánja iparszerűség esetén a sulyosítást kapcsolatba hozni, a mi bizonyos fokig természetesen a cselekmény súlyának 69
