Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
■62 A fogházbüntetés lenne ezentúl is a rendes vétségi büntetés, melynek maximuma az esetre, ha vétségnek csak oly deliktum tekintetnék, melyet jelentéktelen eredmény és a büntettesi érzület csekélyebb intenzitása jellemez, két évre volna leszállítható. E mellett, hogy a rövid tartamú szabadságvesztésbüntetések nagy hátrányai elkerültessenek, a hat hétig terjedő fogházbüntetés a középsúlyú katonai áristomnak megfelelő módon, de mindenesetre magánelzárásban volna végrehajtandó. Fentartja végül Calker az államfogházat is, mert a népben uralkodó felfogás megkívánja, hogy az érzület minősége, melyből a bűncselekmény fakad, a büntetési nemben is kifejezésre jusson. Minthogy pedig a tiszteletreméltó érzület, mint fons criminis nemcsak a politikai jellegű deliktumoknál fordulhat elő, ennélfogva a választás lehetőségét minden deli- ktumnál meg kell adni.* A bűncselekmény minőségéből levont presumptio nem minden esetben talál s ha a kivételes esetek száma csekély is, a közfigyelem épen a kivételes esetek felé fordul s az ellentét, mely ily esetben a törvényes büntetés és az etikai közérzés közt fenforog, a jogrend tekintélyére annál veszélyesebb. Az államfogház végrehajtásában azonban mindenesetre világosabban kifejezésre kell juttatni az érzékeny súlyú büntetés jellegét. Ez röviden a Calker által javasolt büntetési rendszer gerincze, melynek a pénzbüntetésre, dorgálásra, a fiatalkornak, korlátolt beszámításukra és szokásos bűntettesekre vonatkozó részeiről az e matériákra vonatkozó javaslatokkal szerves összefüggésben lesz szó. Bővebb bírálatra e sovány propoziciók nem szorulnak, mert a mennyiben a mai rendszert fentartják, legjobb bírálata a revizionalis törekvésekben rejlik, de mindenesetre tanúságot tesznek arról, hogy az u. n. Straferíahrungswissen- schaft-tal Calker sokkal kevesebbet foglalkozott, mint a büntetőjog etikai problémáival. Mennyivel gyakorlatiabbak és világosabbak Seuffert javaslatai.** Egyszerűség a törvényben, a megkülönböztetés és -egyéni illeszthetőség lehetőségével a végrehajtásban: ez a czél * Y. ö. erre nézve fentebb kifejtetteket, 46. old. ** Ein neues Strafgb. f. D. 61—68. 62
