Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
7 hogy a bírótól elvonjuk az individualisatió mennél kiterjedtebb lehetőségét, hanem — s ezt Birkmeyer is óhajtja — az enyhítő és súlyosító körülmények exemplificativ felsorolásával támogatni véljük a bírót abban, hogy a concrét vétkességnek megfelelő büntetés meghatározásakor a tettes egyéniségének megnyilatkozására1 mentői nagyobb súlyt fektethessen. Utóbbi postulatum elismerése míg egyrészt kétségkívül nincs ellentétben a megtorlás gondolatával, ha annak mértékét valamely társadalom közfelfogásában keressük 1 2 3 addig másrészt nyitott ajtó a társadalom-védelmi elméletek mindazon tételei számára, mely egy nem-socialistikus államban megvalósíthatók. A btk. revisiójának második főelve Birkmeyer szerint a megelőzés, melynek hangsúlyozása által azonban kénytelen ép úgy mint Schmidt Н.?‘ a nemzetk. bűnt. egy. előtt zászlót hajtani. A hódolatnak azonban mégis határt szab annak ismételt hangsúlyozásával, hogy a büntetés repressio, mely a megelőzésnek legjobban az igazságos megtorlás által szolgál. Ezzel azonban sehogyse fér össze, ha Birkmeyer a büntetés végrehajtásának módja által is prseveniálhatni vél, mert minő igazság rejlenék egy oly büntetésben, melynek a végrehajtás más tartalmat ád, mint a melylyel a biró kiszabta. A büntetés czélszerüsóge sokkal büszkébb igazság, semhogy mellékajtón bújhasson vissza, ha a főkapun kiutasították. A megtorlás és czélszeriiség egyensúlyának oly magyarázata, hogy a bírót az előbbi, a végrehajtót az utóbbi vezeti, az összeegyeztető elméletnek czélzatos meghamisítása. A megelőzés összes eszközei Birkmeyer szerint a sociálpolitikába tartoznak s a büntetőtörvény csak annyiban foglalkozzék velük, a mennyiben az egyéni szabadság körét érintik vagy a mennyiben azokat a sajátképeni büntetéssel personálunio köti össze. Birkmeyer tehát - miként azt maga Liszt az 1902 őszén tartott 26. német jogászgyűléshez intézett véleményében kiemeli4 - javaslataival épen az ellenkezőjét bizonyítja 1 Lammasch : Gerichtssaal XL1V. 189. 2 Lammasch: Zeitschrift XV. 641., de 1. alább 18. j. 3 I. ш. 290. 4 Verhandlungen des sechsundzwanzigsten deutschen Juristentages. Berlin, 1902. I. 268—269.
