Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

м gyenge trón és roskatag oltár az, amely Katzenstein ur és a hóhér támogatására szorul, a jog fenségének hitelét pedig a halálbüntetés kb. oly mértékben gyarapítja, mint az orvos tekintélyét paciensének halála. Szomorúan stagnálna a német birodalom kultúrája, ha Savigny kijelentése, melyet több mint félszázad előtt tett,1 hogy t. i. az abolicio feltétele: az erkölcsi műveltség általános elterjedése még nem következett be, ma is változatlanul érvényben állana. A halálbüntetés alkal­mazási körének kibővítése a felmenőn elkövetett emberölésre, a felségsértés előkészületi cselekményeire stb., melyet Katzen­stein dolgozatának befejező részében javasol, ezek után alig érdemes a bírálatra. Minden felesleges argumentáció nélkül védi a halálbünte­tést Köhler1 2 3 és kívánja kiterjesztését Gennal.9 Az előbbi meg­engedi ugyan, hogy a helyrehozhatatlanság erős fermentumként tartja össze az abolicionistákat, de tömeggyilkosokkal szem­ben a lehulló bárd nélkülözbetlen, sőt igazságos represszió, az utóbbi pedig tekintettel arra, hogy a német Sprengstoffgesetz 5. §. és a Skiavenraubgesetz 1. §. az ölési eredmény előrelátha- tása esetére is alkalmazni rendeli, még 12 deliktumra terjesz­tené ki a halálbüntetést! Gennat úr. a ki Hamburgban fegy- bázigazgató, úgy látszik nem tart sokat a maga mesterségéről, ha munkájának nagy részét a hóhérra kívánja átruházni. Távol áll tőlem, hogy az abolicio érdekében csak egy szót is vesztegessek, a beszéd kora e kérdésben már a múlté. Ha mégis beszámoltam az újabb ellentétes irányzatokról, úgy erre az alkalmat a magyar képviselőház 1902. évi igazságügyi vitájában a halálbüntetés eltörlése érdekében történt felszólalás adtameg.Nézetem szerint azonban az abolicio és büntetőtörvény- könyvünk módosítása között nincs összefüggés, mert az utóbbi a jogpolitika kérdése, az előbbi a kultúra követelménye. Attól az expedienstől azonban, melyet átmenetül és az abolicio foly­tán beállható állapot orvoslására Hans Gross javasol,4 hogy 1 Motive des R. St. G. B., Anlage 2, V. 2 Reiormfragen des Strafrechts. 1903, 21. 3 Blätter f. Gefk. XXXVII. 23. 1 Archiv für Krimmalanthropologie. IX. 15—16. 54

Next

/
Thumbnails
Contents