Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
DO t. i. az uj Btk.-ben (ő természetesen az osztrákot érti) a halál- büntetés életfogytiglani fegyházzal pótoltassák ugyan, de az életbeléptetési törvényben az összminisztérium hatalmaztassék fel az uralkodó jóváhagyásával oly rendelet kibocsátására, mely a bíróságnak megengedi, hogy az életfogytiglani fegyházzal sújtott esetekben halált mondhassanak ki, mentsen meg bennünket az alkotmányosságnak a volt császári államügyész által félreismert szelleme. Ez igazán medicina peior morbo volna. Ha büntetőtörvénykönyvünk teljes újjáalakítása esetében a halálbüntetés elejtését mellőzhetetlennek tartom is, úgy a reformra remélhetőleg nem kell addig várnunk. A kezdeményezés joga és kötelessége azonban nem az igazságügyi tényezőket illeti, hanem a magyar művelődés egészét képviselő közvélemény spontán megnyilatkozásától függ, melyet remélhetőleg az anti-abolicionista irányzatok egyike sem fog tévútra vezetni. E kis kerülő után visszatérhetünk a német btk. revíziójához. A szabadságvesztésbüntetések Liszt javaslata szerint megfogynának az elzárással, melynek a kihágások kiküszöbölése folytán nincs helye a btk.-ben és a várfogsággal, melyet a fogházbüntetés megfelelő átalakítása tesz nélkülözhetővé. Megmarad tehát a fegyház és fogház, melyek közt a cselekmény súlya szerinti választást Liszt koncedálja, noha, mint nyomban látni fogjuk a fiatalkorúaknál - tehát azon a területen, melyről a cselekmény súlya kiküszöbölendő — a fogház mint a határozatlan tartamú büntetés kerete alkalmazást talál. A pénzbüntetés átalakításánál csak a communis opinio által helybenhagyott vezéreszmék értékesítését kívánja Liszt, vagyis a jövedelemmel arányos kimérést és a ledolgozás megengedését. Uj javaslatokkal természetesen ama területeken sem találkozunk, melyeket a javítható elitéltek nevelése és a javíthatatlanok ártalmatlanná tétele végett Liszt, mint fentebb említettem, a büntetőpolitikai irány számára kisajátított. Ha a javíthatók neveléséről van szó, úgy első sorban a fiatalkorúakat kell értenünk, mert a jellem átalakítása, testi és szellemi kiképzés különösen a rendes és munkás élet megkedveltetése által kiváltképen e kategóriánál lehetséges. Ebből folyik a korhatár felemelése 12 és 18 évről 14 ill. 21 évre. A 14 éven 55
