Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
52 egy véleményen vannak. Hogy a két tábor aránytalanságára utaltam, az Borsani ama bölcs mondásának tudatában történt, mely a Mancini javaslatáról adott véleményében található; la questione della pena capitale mole essere notata e non discussa. Annál nagyobb tehát az abszolutizmus ama ifjú bajnokának bátorsága, ki a nem rég megjelent dolgozatában * a büntetés elméleti alapjaira támaszkodva izén hadat az aboli- ciónak. Érvei méltók az ügyhöz, melyet védelmez. Katzenstein — igy hívják a Bismarck tradícióinak Bayardját — nemcsak a halálbüntetést, hanem az abszolút halálbüntetést védi, szerinte ugyanis ez nem privilegium odiosum a gyilkosság enyhébb eseteiben, hanam favor a súlyosabb esetek számára, minthogy nincs módunkban (sajnos! gondolja a szerző) egy egész család kegyetlen gyilkosát többször kivégezni, a négyelés vagy kerékbetörés pedig még Katzenstein ur szerint is ellenkeznék az «uralkodó« ethikai felfogással. Monarchikus államban pedig már csak azért is kívánatos az abszolút halálbüntetés, hogy éppen a legutálatosabb bűntetteknél jusson kifejezésre, «dass der König Grund und Quelle alles Bechtes ist», tehát csak nála van a kegyelem. Ilyen fogalma van egy porosz jur. utr. dr.-nak az alkotmányos törvényekről. Nem követhetem nyomról-nyomra Katzensteint alattvalói hűségtől dagadó gondolatmenetén s ezért inkább csak egy kis florileggiát kívánok érveiből bokrétába kötni. Szükségesnek tartja annak bebizonyítását, hogy a halálbüntetés egyezik a büntetési czélokkal. Hogy a visszatolásnak és a generalis prevenciónak mennyiben felel meg, arra nézve nem mond újat, de hogy a javítás czéljával mennyiben egyezik, annak bebizonyítása egészen Katzenstein szabadalma. «Man wird kühnlich behaupten können, dass ein Verbrecher, der in dem langen Zeitraum zwischen That und Strafvollstreckung trotz des drohenden Schaffottes nicht zu dieser Einkehr gelangt, auch durch lebenslängliche Zuchthausstrafe nicht von seiner Schlechtigkeit überzeugt wird». A tréfát kizárja a tárgy komolysága, de Katzenstein, úgy látszik, ezzel nem törődik, * Die Todesstrafe in einem neuen Reichsstrafgesetzbuch. Berlin 1902. 1—34. 11. 52
