Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
51 büntetőjogra nézve körülbelül azt jelenti, hogy tessék kiköltözni a büntető igazságszolgáltatásnak palotájából s ellenértékűi kap majd e palotában egy szobát — élethossziglani használatra. A büntetési eszközök megválasztásában Liszt e reformja nem vezet messzemenő eredményekre. Lássuk mindenekelőtt, hogy miként áll Liszt és mások szerint a büntetőjog béte noir-jának: a halálbüntetésnek kérdése. Midőn a német Btk. revíziója napirendre került, az abolicionizmus nemcsak hogy szavát nem hallatja, hanem ellenkezőleg a «mit Gott für Kaiser und Vaterland» jelszó alatt működő reakcionarius önkényuralmi irányzat egész nyíltan a halálbüntetés mellett, sőt kiterjesztése érdekében foglal állást. A revízió véleményezői közül Calker,1 Sichart a halál- büntetést változatlanul tartja fen, Liszt pedig, aki tankönyvének régibb kiadásaiban (igy 5. kiadás 254. 1.) a halálbüntetést a szabadságvesztés-büntetés átalakitásáig nélkülözhetetlennek mondta s az újabbakban egyáltalán nem foglalt állást, véleményében az aboliciót a curae, posteriores közé tartozónak jelentette ki. Egyedül Seuffert az, a ki nyíltan, de kevés reménynyel foglal a halálbüntetés ellen állást, s ezért csak abszolút jellegének megszüntetését hozza javaslatba.1 2 3 Hogy a szocialista Heine abolicionista,8 ezt talán felesleges külön kiemelni. Binding, Mittelstadt, Buri és elvtársaik, sőt még az oly modern gondolkodású jogász is mint Meili,4 * * esküdt hívei a halálbüntetésnek, Holtzendorf, Wahlberg, Glaser, Geyer s az abolicionizmus többi nagynevű harczosa már nincs az élők közt, a halottakra pedig csak akkor szokás hivatkozni, ha az élőkkel 1 Calker (Verhandlungen stb. II. 250.) szerint a halálbüntetés alkalmazási köre csak annyiban változnék, a mennyiben a gyilkosságra nézve a premeditációt elejtené s egyéb minősítő körülményekkel helyettesítené. 2 Ein neues Strafgesetzb. für Deutschland. 56—57. 3 Socialistische Monatshefte. 1903. évf. I. 33. 4 Die Kodifikation des Schweiz. Privat- und Strafrechts. Zürich. 1901. 40. 1. e furcsa indokolással: Das Strafrecht darf schiesslich nicht an Gehirnerweichung zu Grunde gehen. 51 4*
