Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
gondol az erkölcsi vétek expiatiójára, hanem csak a társadalom védelmére, másrészt ugyanez eszme uralkodik a büntetés kimérésén, ugyanez magyarázza a fiatalkorúakkal, a visszaesőkkel, az abnormalis, iszákos bűntettesekkel követett bánásmódot. Mindezekre a megtorlás eszméje nem jogosítana. Az összeegyeztető elméletek e közös bázisát ép úgy szem elől tévesztették azok, a kik a visszatorlás eszméjében valamely absolut erkölcstan (akár a vallás) taliojának könyörtelen vonásait vélték felismerni,1 mint a bogy figyelmen kívül hagyja Birk- meyer, mert szerinte az igazságos megtorlás absorbeálja a czél gondolatát, még pedig azzal a gondolatmenettel, hogy az igazságosság az állami törvényhozás első és legfontosabb czélja, minthogy azonban a büntetőjog terén az igazságosság igazságos megtorlást jelent, ergo: a megtorló büntetés egyszersmind a legjobb czélbüntetés is. Ha ezt csak sophismának vagy a fogalmak eltüntetését czélzó bűvészkedésnek nevezem, úgy azt hiszem Birkmeyerrel szemben nem léptem át az «igazságos megtorlás« határait. Hogy a megtorlás eszméjének «tovább fejlesztése» gyakorlatilag mivé zsugorodik össze, az kitűnik a vezéreszmékből, melyeket Birkmeyer a btk. revisiójára felállít. Követeli a pénz- büntetés reformját, a rövid tartamú fogház szigorítását, melyek érdemileg a nemzetk. bűnt. egy.-nek is programmpontjai, követeli, hogy a büntetés alapja minden esetben a vétkesség legyen, melynek arányát a büntetéssel a népben élő erkölcsi és jogi értékmérő határozza meg. Vájjon egyebet akarnak-e azok, a kik a büntetés czélját a megtorlással még nem látják kimerítve? Korántsem, csakhogy a biró érthető tapogatódzásá- nak láttára segítségére kívánják bocsálani a büntetéssel elérendő czélok mérlegelését is. A vétkesség foka sokkal impon- derabilisabb, semhogy a büntetésnek a maximum és minimum közé eső skálájával mathematikai párhuzamba volna állítható. Ezt belátja Birkmeyer s belátjuk mi is. Csakhogy míg Birkmeyer a latitude szűkítésével segíti ki a birót e kényelmetlen helyzetből, addig mi épen nem tartjuk kivánatosnak, 6 1 így pl. Liszt (Zeitschrift XIII. 346., 352—353.) Merkellel szemben s nyomában e sorok Írója (A rel. eredm. 47. és 66.) 6
