Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
38 Nem érdektelen, hogy mint prejudicialis kérdés szóba került az a viszony is, melyben a Btk. revíziója a bűnvádi perrendtartás revíziójához álljon. Maga Olshausen kijelentette, hogy ha az előbbi az utóbbit időben logikusan megelőzi is, az eszmei összefüggés mégsem maradhat figyelmen kívül. Kahl ugyan kifejezetten javasolta,1 bogy a BP.-nek mint egésznek reviziój a a Btk. reformj a utáni időre halasztassék: egyrészt, mert számos anyagi jogi kérdés praejudikál az eljárásnak, másrészt, mert a perjogi reform a birodalmi igazságügyi kormány és a birodalmi gyűlés közötti huzavonában zátonyra jutott,1 2 melyről épen a Btk. revíziója volna hivatva el vontatni, mégis a jogászgyülés többsége a junctim mellett foglalt állást, melynek Beckh és Aschrott voltak a szószólói. Az előbbi arra hivatkozott, hogy a német közvélemény sürgősen követeli a feleb- bezés visszaállítását s hogy a perrendtartás megfelelősége magasabb rendű (!) követelmény, mint az anyagi jogé, Aschrott pedig helyesen utalt3 arra, hogy a büntető igazságszolgáltatás nagy stilusu reformjában a két joganyag el nem választható. Kétségtelen pl., hogy a fiatalkorú bűntettesek problémája perjogi reform nélkül, mely fiatalkoruakra a nyilvánosságot korlátozza, az eljárást gyorsítja, meg nem oldható. Tagadhatatlan továbbá, hogy a bírónak a büntetés kimérésénél engedett szabadság függ attól, vájjon van-e felebbezés, a tényálla- dékok szabadabb szövegezése függ attól, hogy ki van hivatva a ténykérdésben dönteni, a büntetendő cselekmények osztályozása függ a hatáskör szabályozásától stb. Mindez nem szorul bővebb bizonyításra s Wach mindenesetre helyesen 1 A másik referens Kronecker a sorrendet a kormányra kívánta bízni, mert a perjogi kérdésekben a tudományos ellentét még élesebb, Kleinfeiler kiéli tanár pedig arra mutatott rá, hogy ha a perjogi reform megelőzné az anyagi jogit, az utóbbi befejeztével ismét csak a perjogot kellene változtatni tekintettel az anyagi jogi reformra. Verhandlungen stb. III. 244 és 253. 2 Az 1879-iki német BP.-t az 1898. évi máj. 20-iki és az 1902. évi jun. 19-iki novella módosította. Gyökeresebb revíziót proponált az 1895/96 ülésszakban beterjesztett kormányjavaslat, az 1897/98 ülésszakban beterjesztett u. n. lex Saliscli s az 1901/92-iki ülésszakban Bintelen és Seurmann által tett indítvány. 3 Verhandlungen stb. III. 254—257. 38
