Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
39 állapította meg,1 hogy a két joganyag revíziójának előmunkálatai csak párhuzamosan haladhatnak, a nélkül, hogy ez a két matéria logikai és gyakorlati függőségét befolyásolná. Mindezeket pedig csak annak illusztrációjául tartottam szükségesnek kiemelni, hogy minő menthetetlen hibát követett el igazságügyi kormányzatunk, midőn a Btk. novelláját minden erejével nem igyekezett a BP. törvénybeiktatásával egyidejűleg fedél alá hozni. Nálunk — hol a törvényhozás a nagy kódexekkel szemben horror novellae-ban szenved e hiba még súlyosabb beszámítás alá esik, mint Németországban. A mi a revízió anyagát és technikus módszerét illeti, a jogászgyűlés a reform szükségességének elismerése mellett is teljes tisztelettel hajtotta meg zászlaját a szolgálatok előtt, melyeket a ma érvényes Btk. a népnek s államnak tett,1 2 3 a mivel implicite kizárta a fennálló Btk.-nak mellőzését a revízió munkájában. Liszt munkaprogrammjának nem akadt védője a jogászgyülésen. Kronecker és Kahl egyértelműen oda nyilatkoztak,8 hogy a Liszt által kilátásba helyezett statisztikai és összehasonlító jogi alapozás a revízió előkészítésének előmunkálatait évtizedekre tolná ki, erről tehát szó sem lehet. Ugyancsak egyértelműen követelték a referensek a Btk. konszolidálását a rendőri kihágások kizárása és a melléktörvényekben foglalt büntető rendelkezéseknek a Btk.-ben leendő feldolgozása által.4 Kahl erős gyakorlati érzékkel mutatott rá,5 6 hogy a bűntett és kihágás elvi külömbségének szabatos megállapítása nélkül is lehetséges a különválasztás «a cselekmény bünte- tendősége, a jogtárgyak értéke és a büntetőjogi védelemnek 1 Zeitschrift f. d. ges. Strw. (1903 évf.) XXIII. 344. Wach e czik- kében a BP. revíziójának előkészítésére a kormány által kiküldött szakértői bizottság programmját ismerteti. Ugyanerről legújabban kimerítően ir Stenglein (Zur Reform der Strafprocessordmmg. Gerichtssaal. LXII. 261—288). 2 így különösen Kahl a plenum előtti jelentésében. Verhandlungen III. 601. 3 Verhandlungen III. 247 és 265. 4 Ezt hangsúlyozta már a közigazgatási büntetőjog legkitűnőbb művelője: James Goldschmidt is (Goltdammer Archiv XLIX. 71). 6 Verhandlungen III. 213. 39
