Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

II.

A revízió anyaga.

Hogy a revízió minő forrásokból merit sen s mire terjedjen ki, annak megállapitása főleg attól függ, vájjon igazán revizióról vagy e név leple alatt alapjaiban új büntetőtörvénykönyv megalkotásáról van szó. Ha a rendelkezésünkre álló irodalmi anyagon végigtekintünk, úgy első pillantásra kétségtelen, hogy legmesszebb Liszt megy, a ki a jogászgyülési véleményében foglalt javaslatoktól némikép eltérőleg egy későbbi dolgozatában 1 minden ízükben új alapokra kívánj a a német btk. revízióját felépíttetni. Ez alapok: a kriminell statisztikai vizsgálódás és az összehasonlító büntetőjogi tanulmány. Hogy ily mélyreható alapozás számos év buzgó munkáját igényli, azzal Liszt tisztában van s ezt fejezi ki Kahl referensnek a német jogászgyülés elé terjesztett első tétele is : hogy t. i. a btk. revíziója a német birodalmi gyűlésnek sürgős, de nem égető (dringende aber nicht drängende) feladata. A széles tudományos alap, melyre Liszt a revíziót helyezi, azt jelenti, hogy a javaslat előkészítésének előkészítésénél tart. A bűntettnek tudományos oetiologiája1 2 nélkül kriminálpolitika nem képzelhető, ettől pedig a tudomány ép oly távol áll — mondja Liszt — mint a mai német btk. megalkotásakor, a minek felismerése egyszersmind követelés ez alap megteremtésére.

1 Festschrift für den XXVI. deutschen Juristentag Berlin. Gutten- tag 1902. 59—85.

2 Van Hamei biztosított először polgárjogot e kifejezésnek, mely a kriminalitás okainak egységes kutatásával foglalkozó tudományt jelenti szemben az egyoldalú kriminalantropologiával vagy sociologiával. V. ö. Zeitschrift f. d. Ges. Strw. XXI. 345—47.

27