Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
рок lehető háttérbe szorításával a törekvés a büntetés lehető összes czéljainak figyelembevételével oda irányuljon, hogy minden rendelkezés önmagának szükségességéből találja meg czélját, illetőleg a büntetés ama czéljának megvalósításában, találja jogosultságát, mely az adott rendelkezés felállítására alapul szolgált. Ép oly kevéssé szabad tehát pl. a feltételes elitélésnek vagy a fiatalkora bűntettesek határozatlan tartamú kényszernevelésének ellenvetni, hogy a megtorlással nincs összhangzásban, mint a hogy egészen elhibázott volna a büntetési keretek szükebb vagy tágabb megállapításában nyilvánuló megtorlási gondolat ellen küzdeni, ha az által a generális praeventi о czélja előmozdítható vagy akár a büntetésnek objec- tiv súly szerinti kimérését a subjectiv súly szerintivel pótolni, mert hisz az utóbbi sem lehet a szó matematikai értelmében igazságos, viszont az előbbi legalább a jogi köztudathoz viszonyítva tűnik fel igazságosnak. Az elvek összeütközése így sem kerülhető el egészen, de a várható gyakorlati eredmények szemmel tartása mindig meg fogja mutatni a kivezető utat.1 1 Lényegileg e helyes álláspontot foglalja el Stenglein Seuffert munkájáról (Ein neues Strafgesetz!), f. D.) irt bírálatában. (Gerichtssaal LXII. 160.) V. ö. még Jogtudományi Közi. 1902. évf. 253. Seufí'erttel legutóbb Birkmeyer egy tanítványa Köhler müncheni magántanár szállt szembe (Beformfragen des Strafrechts. München 1903. 3—14.). Köhler, miután a büntetés egyéb czéljait saját meggyőződése szerint sikeresen tönkrebirálta, a revisio alapelvére nézve abból indul ki, hogy a jogkörök minden összeütközésénél a főelv a kiegyenlítés, a reactio ösztönének e nemesített alakja s megállapítván, hogy a büntetés alkalmas egyenértéke a jogsértésnek a kiegyenlítés mértékét illetőleg egész komolysággal arra az eredményre jut, hogy hx mérték az emberöléssel aequivalens halálbüntetés, tehát a büntetés helyes mértékét pl. a hatóság elleni erőszak esetén úgy nyerjük meg, ha vizsgáljuk, hogy pl. a végrehajtás megakadályozására irányuló akarat mennyivel jelent kevesebbet, mint az ölési akarat. íme ily eredményre jut a megtorlási elmélet ellenzőjével dolgozó kriminalista! 26 2Й
