Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

anyagot szolgáltathat csakis mint egy új társadalmi rend programmjának része kecsegtet sikerrel,1 másreszt azonban az is nyilvánvaló, hogy a büntetőjogi reform nem tekinthető oly archimedesi pontnak, melyre támaszkodva a mai társadalmi rend sarkaiból kiemelhető.1 2 Kétségtelen tény, hogy miként már Kómában a questiones perpetuae felállításával politikai okok idézték elő a büntetőjog újjászületését,3 épúgy kapcsolatos a Code pénal a franczia forradalommal és - annak bizonyságául, hogy e tény a jog egyéb részeiben is fen- forog — a német polgári törvénykönyv a német polgárságnak gazdasági és politikai egységre irányuló törekvéseivel.

A revízió vágya, a mely miként arra dolgozatom conclusi ójában reá fogok mutatni — a gyakorlati szükségletektől eltekintve nemzeti, tehát politikai tekintetekben gyökerezik, s épen nem vág össze a büntetőjog fejlődésének oly szakával, mely alapjaiban új büntetőtörvény alkotására alkalmas volna,4 * hisz a büntetőjog nagy megváltó eszméje még nem született meg s a kriminológiai kutatások csak a talajt termékenyítik, melyen a társadalmi erőknek a maitól teljesen különböző elhelyezkedése mellett az átalakult társadalom védelmének alapelve megteremhetne. Egyelőre csak annak felismeréséhez jutottunk el, hogy a büntetésre vonatkozó elméletek, miként a XIX. század egyik legnagyobb jogásza Sir Henry Maine mondotta:6 «have more or less broken down and we are at see as to first principles.»6 Gyakorlati érdekeket tartva tehát szem előtt, a reform tehát Németországban úgy mint egyebütt, csak pantelistikus lehet, a mi alatt azt értem, hogy az elvi ala1 W. Heine: Zur Reform des Strafrechts. Socialistische Monatshefte 1903. évf. I. 23.

2 Ép ezért nem vezethet sikerre Ferri vagy Culajanni törekvése {La sociologia criminale II. 557—566., 645—653.), hogy a büntetőjogi reformot használják eszközül a socialdemocrátia győzelmére.

3 Mommsen: Römisches Strafrecht 706—708.

4 Szerző: Jogállam I. évf. 93—96.

6 Speeches 123. 1.

0 Ugyanezt fejezte ki Lord Russel Anglia hírneves Chief Justice-a ekként : «The question as to the true principles on which penalties should be awarded for crime is still an unsolved one». V. ö. Kenny: Outlines of criminal law. 1902. 496.

2Ъ

45