Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
23 mondja, hogy miért ne felelhetne meg a megtorló irányzat a büntetés czéljának? Hisz a világtörténet bizonyítja a megtorláson nyugvó büntetőjog államfentartó erejét.1 E mellett azonban Wach ügyeimen kívül hagyja: 1. hogy senki sem mondta, hogy a megtorlás ellenkeznék a büntetés czéljával, ha e czél- nak a megtorlást tekintjük, a miként Wach s előtte Birkmeyer tette;2 2. hogy a büntetéstől egyebet is várunk, mint «staatserhaltende Wirkung »-ot s ha az államok eddig romba nem dőltek, annak talán más oka is van, mint a büntetőtörvények kitűnő functionálása. A petitio principii, melyet Wach ilykép felállít, noha Liszt Gesinnungsstrafe-jén és az ennek alapjául szolgáló criminologiaiai kutatási módszerén gyakorolt szellemes bírálata minden izében találó is,8 azt eredményezi, hogy a megoldás, melyre jut, nem megoldás, hanem csak egy újabb kérdés felvetése. A megtorlás lényege szerinte abban áll,4 hogy a gonosztettel, mint a közönség ellen irányuló támadással nemleges értéke (Unwert) szerint kell elbánni. Mintha már hallottunk volna ilyesmiről, sőt véletlenül épen Liszt volt az,5 a ki Merkel nyomán6 a büntetés megtorló elemének ily értelmezést adott. Csakhogy épen e nemleges érték megállapításának mikéntje a kérdés, melyet Wach az által, hogy a törvényhozó nagy és nehéz feladatának mondja, ép oly kevéssé hozott közel a megoldáshoz, mint Merkel, ki Seuffertnek már régebben 7 folytatott kritikájára azzal válaszolt,8 hogy az állam 1 I. ni. 8. 2 V. ö. 6 old. A többi közt illusztráczióul szolgálhat e pompás megjegyzése : «Das Hunger den Nahningsmitteldiebstahl, allgemeine Not die Eigentumsverbrecher, die Einrichtung des Papiergeldes die Fälschung desselben, die Zuchtlosigkeit der Jugend ihre Kriminalität fördert, grenzt an die Tiefsinnigkeit des Satzes, dass die Armut von der Pauvrete herstamme.» I. m. 12. 4 I. m. 20. 5 Lehrbuch 11. kiad. 55. 6 Ges. Abhandl. H. 693. 1 így a feltételes elítélésről a német jogászgyűlésnek tett javaslatában (Verhandlungen des 21. d. Juristentages I. 227.) és a nemzetközi büntető egyesület krisztiániai gyűlésén. (Mitteilungen III. к.) 8 Gea. Abh. II. 694. 2»
