Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]

36

Avagy talán az így hozott ítéletek ellen a 384. §. 6. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszokat tényleg lehetett az alapon visszautasítani, mert a törvényszakasz 4. bekezdése szerint a tábláról csak az van mondva, hogy «nem változtathatja meg» az ítéletet, az 5. bekezdésben pedig az van mondva, hogy: «köteles vádlottat kihallgatni; . . . megidéztetni, esetleg elővezettetni;»?

Ez az okoskodás sem bir megállható alappal.

Miért nem, megmondom.

A 97 : XXXIV. életbeléptetési törvény 23. §-a szerint:

«a kir. Ítélőtábla előtt a felebbviteli főtárgyalás a bűnvádi perrendtartás 414. §-ában meghatározott eseten felül a vádlott jelenléte nélkül akkor sem tartható meg, ha a kir. Ítélőtábla életfogytig, vagy tíz évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést megállapító Ítéletet oly felebbezés folytán vizsgál felül, mely nem egyedül semmiségi okra van alapítva.»

Ha tehát most valaki a 384. §. 6. pontját úgy akarná értelmezni, a mint azt teszem fel a kir. Curia e tárgyban hozott végzésében tenni jónak látta, hogy t. i. ez csak a törvény illető helyén kifejezetten «

mellőzhettem> jelenlétünek nevezett vádlott távollétében megtartott táblai főtárgyalás esetén vehető igénybe a védelem részéről sikerrel, úgy felfogása oda fog vezetni:

1. hogy daczára annak, hogy a törvényhozó a 23. §-ban jelzett esetet a 414-ben jelzett, és a bizonyításra tekintettel a törvényhozó által kifejezetten «mellőzhetlen»-nek mondott esettel teljesen azonos nézpont alá helyezte, vádlott jelenléte ilyenkor sem mellőzhetetlen, a távollétében megtartott főtárgyalás pedig ilyenkor sem semmisítendő meg;

2. és ez a fő, a lehetetlenségeknek a lehetetlensége : hogy az elsőbirósági, törvényszéki és esküdtbirósági főtárgyalásokra egyiránt kiterjedő 302. §. 1. bekezdésébe foglalt rendelkezés vádlott kötelező jelenlétére nézve, is csak afféle semmiség terhe alatt elő nem irt rendelkezés, a minek folytán gyilkosság, rablás, gyújtogatás és felségsórtés czimén lesz módunkban látni elítéléseket vádlott távollétében, ha pedig holmi eszményi gondolkozású védő, a 384. §. 9. pontja alapján bejelentik