Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
87 kezö. A felebbezésben benne van nemcsak a felebbezési anyag, hanem a semmiségi panasz egész anyaga is, vagyis a felebbezés többé nem a régi felebbezés, hanem általános jogorvoslat mindkét nemű sérelem számára. A semmiségi panaszban pedig megvannak először az ú. n. alaki semmiségi okok, másrészről az anyagi semmiségi okok is; s ezen két elem egyesítése szerintem ugyanazzá teszi a jogorvoslatot, a mi a felebbezés. Ha tehát a felebbezésben feltalálható a felebbezés és a semmiségi panasz anyaga, a semmiségi panaszban pedig az alaki és az anyag semmiségi ok : lényeges különbség a kettő között nincs. De miképen alakul az osztrák jogorvoslati rendszer ? Ausztriában két jogorvoslat van — nem egymás felett, hanem egymás mellett. A semmiségi panasz magában foglalja az alaki semmiségi panasz tartalmát és az ú. n. anyagi semmiségi okokat; kivévén azt az egy tételt, a mely nálunk a 385. §. 3. pontjában található. A nálunk fennálló semmiségi panasznak legnagyobb része tehát — egy pont kivételével — ott is megvan. Ez az egy pont, a magyar BP. 385. §. 3. p., felebbezés- ként van szervezve Ausztriában és pedig egészen oly keretben, mint minálunk; t. i. ha a bíróság a rendkívüli enyhítést vagy a büntetés átváltoztatását nem alkalmazta, a vádlott élhet felebbezéssel, ha pedig alkalmazta, a vádló. Az osztrák bűnvádi eljárásban is önálló pontot képez és felebbezésnek nevezik. Megjegyzem, hogy az osztrák bűnvádi eljárás azt a feleb- bezést, mely nálunk a ténykérdések tekintetében a kir. táblához megy, nem ismeri; az esküdtszéki és a középsulyosságu ügyekben azonos jogorvoslati rendszert szervez. És pedig esküdtszéki ügyekben is semmiségi panaszt és felebbezést. A magyar és az osztrák jogorvoslati rendszer pedig következőkép fonódott össze. A midőn a magyar bűnvádi eljárás Szilágyi Dezső minisztériuma alatt készült, az 1892-ben kinyomatott előadói javaslatban meg volt a mostani 385. §., kivéve a 3. pontot. Az enyhítő körülmények tekintetében a Szilágyi-féle javaslat külön jogorvoslatot nem ad; az enyhítő körülmények kérdését mellőzni akarta, mivel az mondatott: van nekünk felebbezésünk a kir. táblához az egész pörre nézve. Szilágyi Dezső azt hitte, hogy ily körülmények közt fölösleges az enyhítő körülmények 87
